Tapasztaltatoké hosszú távon negatív hatását annak, hogy nem találtok párt, ha igen ez hogyan hatot a további próbálkozásra?

Ezzel én is így vagyok, azzal a kivétellel, hogy nem akarom görcsösen. Őszinte leszek, már nem is érdekel ez a párkereséses agyrém. Pontosabban érdekel, mert szeretnék már egy boldog kapcsolatot. Volt ugyan 2 hosszú kapcsolatom, de egyik sem volt tökéletes.

Annyi, de annyi próbálkozás van már mögöttem és mindig ugyan az a vége. És egy idő után ez rohadtul fárasztó ám. Most már ott tartok, hogy egy levelet sincs kedvem megírni vagy épp odamenni egy lányhoz. Azt hiszem ezt nevezik kiégésnek. Persze felmerül a kérdés, hogy akkor mit várok? Semmit. Tudom, kissé ellentmondásos, de én már belefáradtam a teljesíthetetlen elvárásokba.

Lehet itt jönni a kisugárzás, meg hozzáállás bölcsességekkel, de mind tudjuk, hogy semmi értelme.

Vannak kivételes esetek, de egy fecske még nem csinál nyarat.

Neked, kedves kérdező azt javaslom, hogy ne görcsölj ezen. Nincs semmi haszna. Ez olyan mint az adófizetés. Bele kell törődni. Megvan az esélyed rá, hogy megtalálod a párod, de ha görcsösen állsz hozzá, akkor csak kikészíted magad.