Hol ronthattam el az életem ha nekem nem lett barátnőm tini koromban mint a többségnek?

Cimbora, ez nem a te hibád, és nem is kevesen vannak, akik szintén ebben a helyzetben vannak.

Ne sértődj meg, de általában a következőkre vezethető vissza a probléma:

- Nem vagy vonzó. Nem vagy elég jóképű elsősorban. De persze lehet alacsony vagy, túlsúlyos, vagy vézna, nincs meg az a tesztoszterondús megjelenésed. Sokan mondják itt, hogy "pedig átlagos vagyok" de ez tévedés. Túlbecsülik magukat. Nem érik el azt a szintet, ami a csajokhoz szükséges.

- Nem volt megfelelő a neveltetésed. Nem volt előtted férfiminta. Szüleid elváltak. Vagy apukád béta volt, papucs. Esetleg pont, hogy csak simán züllött. Anyukád nem tudott megtanítani a férfias viselkedésre és rossz tudást neveltek beléd. Nincs meg benned az a képesség, hogy a nőket nőként kezeld.

- Kicsi a farkad. Nem viccelek, az apró farok a férfi önbecsülését nagyon tudja rombolni. A nagy farok viszont önbizalmat ad, férfiasnak érzed magad és ezt az élet minden területén kamatoztatni tudod. Ha választanod kéne, hogy 12 vagy 22 centis farkad legyen, vajon melyiket választanád?

- Csóró vagy. Nincs pénzed megfelelő életmódra, étrendre, önmegvalósításra. Fogolynak érzed magad, tehetetlennek.

Nekem sem sikerült 23 éves koromig becsajozni, és ez súlyos és maradandó pszichés károkat okozott nálam. De utólag visszanézve az akkori önmagamra, világos, hogy miért.

Elvált szülők, férfiminta hiánya. Sovány testalkat, pattanásos gyerekes arc, pénz nélkül. Ha még a farkam is kicsi lenne szerintem fel is kötöm magam akkor.

Annyit tudok tanácsolni, hogy amit lehet, tegyél meg magadért. A többit meg engedd el.

És ha van pénzed rá: MINDENKÉPPEN gyúrd ki magad!