Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
26 évesen felvettek egyetemre. Lányok, ilyen férfival ismerkednétek a való életben?
Érettségi után 2 évet jártam egy szakra, ami rájöttem mégsem érdekel, ezért ott hagytam és elmentem dolgozni. Dolgoztam Angliában, dolgoztam a Balatonnál vízimentőként, dolgoztam a szülővárosomban hotelben, ilyesmik. Egyik sem szokásos 5x8 órás meló volt, sokkal többeket dolgoztam, de többet is kerestem az átlagfizunál. Nem vagyok bulizós és a családomtól is spórolást tanultam, ezért mindig tettem félre és low budget (vagyis diák) szinten élek még egyelőre a nagy dolgokat nézve. Nincs kocsim egyelőre, albiban lakótárssal lakom, magamra főzök, de azért nyilván adok magamra. Ezen kívül a családom 25 éves koromig adott pénzt albérletre amikor tanultam havi max 50 ezret. Nyaranta most is dolgozok. Van félretéve néhány millió forintom, ami a semminél több. Ezt csak arra írom, hogy nem full csóró vagyok és nullán lévő, bár nem is egy óriási vagyon, de ad biztonságot.
Később jöttem rá mi akarok lenni és elkezdtem 2 éve egy szakképzést, amit befejeztem és most megyek alapképzésre nappalira egyetemen, ami így már csak 2 év a diplomáig, ami 28 évesen lesz meg. Piacképes szakmám lesz. Csak klasszikus életutat bejárt férfit tudtok elfogadni, aki érettségi után egyből ment egyetemre és 22-24 évesen diplomázott, vagy belefér ha valaki később jött rá pontosan mit is szeretne csinálni? Néha félek ettől, hogy mások azt gondolják le vagyok maradva az életben, vagy még sehol nem tartok és ezért mondjuk nem kellek egy lánynak. Voltak már barátnőim, de inkább tizenévesen és huszonpár évesen, nem a mostani élethelyzetemben, de most majd szeretnék ezzel is foglalkozni.
Ha valaki nem, az sem gond, csak írja le miért. Megnyugtattatok, akkor ősztől sem fogom titkolni, hogy mi a helyzet az életemmel. Köszi az eddigi válaszokat! Jöhetnek még.
4. Semmi baj, nem vettem sértésnek. Az egyetemvárosban, ahová először is jártam és amit megszerettem nincs levelezős képzése a szakomnak. Pestre az ottani árak miatt nem akartam felmenni tanulni, ez az egyetemváros pedig viszonylag közel van a szülővárosomhoz. Ezen kívül tényleg van annyi félretett pénzem, hogy most 3 évig akkor is megélnék, ha semmit nem csinálnék (ami nem így lesz, csak mondom). De most nyári munkaként is kijöttem külföldre két hónapra, ahonnan sokkal többet viszek haza, mint otthon bármilyen nyári vagy diákmunkával vinnék.
Ezek miatt engedem meg magamnak a nappalis képzést.
5. Nem. Írtam, hogy csináltam egy szakképzést (FOSZK) most két év alatt, aminek a tárgyai jó részét át tudom vinni egyetemre alapképzésre. Így már csak olyan 1,5-2 évnyi tárgyam lesz az alapszakon, a többit elfogadtatom. Ezen kívül a szakmámban bőven nem szükséges mesterszakot végezni egy karrier elkezdéséhez.
Félsz, hogy le leszel maradva és ennek a félelemnek felsorolsz 3 vagy 4 anyagi okot elsősorban... Aztán azt mondod, hogy neked teljesen oké most az, hogy 2 évig kiesik a fizetésed egy része, ami nagyjából 4 millió forint, ha versenyképes az, amit most csinálsz (hiszen ha a foszk alapján le tudod rövidíteni a képzést, akkor valószínűleg korábban is hasonlót tanultál, mint amire most azt mondod, hogy megéri, tehát a munkád is szakmába vág. Ha nem, bocsi, akkor legyen 2 millió forint, az sem kevés).
Nem erről szól a kérdés, csak szemét szúrt, hogy félsz, hogy lemaradsz a felnőtt élettel, de ahelyett, hogy felnőttként élnél, melóznál, gyűjtenél és mellette tanulnál (levelező/távoktatás esetében pedig nyilvánvalóan megteheted, hogy az országon belül bárhol lakj, így ha csak Pesten van ilyen képzés, nem kell foglalkozni a pesti árakkal sem) és az egész olyan lenne, mintha ugyanúgy kezdted volna az életed (vagy legalábbis kevesebb év különbséggel, mint akikre csúnyán szólva irigykedsz), most mégis nappalin tanulsz inkább.
Megértem a döntésed, a nappalinak is vannak előnyei nyilván. És a 2 év sem annyira hihetetlenül hosszú idő. De a kérdésed arról szól, hogy mit szól majd esetleg a páros, hogy későn jutsz el oda, ahova mások 4-5 évvel hamarabb. Nos, én nem szólnék semmi rosszat. Szeretem, ha valaki tanul, ha ura a helyzetének. Engem egyáltalán nem zavarna ez. De ha benned felmerül ilyen kérdés, akkor valószínűleg téged látványosan zavar és számomra kicsit ellentmondásos így a helyzet. Ha azt mondod, neked ez belefér, akkor meg lazíts már, ma nagyon kevés ember élete egyenes út és akié az, azok között is sokan csak jobban kitartanak a döntésük mellett, de ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül jobban élveznék. Mint mondtam, én mertem újrakezdeni, de ismerek olyat, aki inkább elvégzett egy mestert még annak ellenére, hogy már az alapszakot is utálta. Kívülről tök jó, szép alapszak, rá egy ugyanolyan nevű mester, 24 évesen szép kerek egyetemi végzettség egy pályán némi szakmai gyakorlattal, az ember irigyelné (én is irigyeltem). Ő meg minket irigyel. Vagyis, régebben beszéltünk erről és bevallottuk egymásnak kölcsönösen. :D
De persze ez nem minősítés. Csináld, klassz vagy, hogy tanulsz és nem hiszem, hogy ez normális lelkületű nő számára hátrány lesz.
13. Kösz az észrevételt! Pont anyagilag nem féltem magam és nem érzem lemaradva magam. Nagyon sok velem egykorú, vagy tőlem idősebb embernek nemhogy 4 millió ft félretett pénze nincs, hanem semennyije sem (és más vagyona sem). Nem csak azért, mert keveset keres, hanem mert rosszul bánik a pénzzel. Azt látom hogy jól bánok a pénzzel és ez valószínűleg később is így marad majd. Az hogy az életem során (a következő 40 aktív évemben) mennyi pénzt szedek össze majd, nem ettől a mostani 2 kieső évtől függ majd. A teljes állású karriert is tudom hogy el lehet kezdeni 28 évesen, nem csak 23 évesen. Ezt a választott szakmámban dolgozók is megerősítették nekem.
A lemaradást úgy értettem, amiről szól a kérdés és amitől félek, hogy a nők meghallják röviden azt, hogy "26 éves egyetemista", de anélkül a magyarázat és leírás nélkül, amit nektek leírtam, csak az jut eszükbe hogy biztos azért, mert már hatszor bukott. Az anyagi dolgokat azért írtam bele a leírásba, hogy ti is lássátok tartok valahol az életben már, nem teljesen nullán vagyok. Hogy lássátok a teljes kép kedvéért, hogy bár még nincs végzettségem, de nem is a fenekemen ültem érettségi óta. Ezt ugyanígy ismerkedéskor is elmondanám, bár nem olyan részletességgel és lényegre törően, mint itt nektek (mennyit kaptam a szüleimtől, mennyi pénzem van, nyilván ezekről nem beszélnék így).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!