26 évesen felvettek egyetemre. Lányok, ilyen férfival ismerkednétek a való életben?

Érettségi után 2 évet jártam egy szakra, ami rájöttem mégsem érdekel, ezért ott hagytam és elmentem dolgozni. Dolgoztam Angliában, dolgoztam a Balatonnál vízimentőként, dolgoztam a szülővárosomban hotelben, ilyesmik. Egyik sem szokásos 5x8 órás meló volt, sokkal többeket dolgoztam, de többet is kerestem az átlagfizunál. Nem vagyok bulizós és a családomtól is spórolást tanultam, ezért mindig tettem félre és low budget (vagyis diák) szinten élek még egyelőre a nagy dolgokat nézve. Nincs kocsim egyelőre, albiban lakótárssal lakom, magamra főzök, de azért nyilván adok magamra. Ezen kívül a családom 25 éves koromig adott pénzt albérletre amikor tanultam havi max 50 ezret. Nyaranta most is dolgozok. Van félretéve néhány millió forintom, ami a semminél több. Ezt csak arra írom, hogy nem full csóró vagyok és nullán lévő, bár nem is egy óriási vagyon, de ad biztonságot.

Később jöttem rá mi akarok lenni és elkezdtem 2 éve egy szakképzést, amit befejeztem és most megyek alapképzésre nappalira egyetemen, ami így már csak 2 év a diplomáig, ami 28 évesen lesz meg. Piacképes szakmám lesz. Csak klasszikus életutat bejárt férfit tudtok elfogadni, aki érettségi után egyből ment egyetemre és 22-24 évesen diplomázott, vagy belefér ha valaki később jött rá pontosan mit is szeretne csinálni? Néha félek ettől, hogy mások azt gondolják le vagyok maradva az életben, vagy még sehol nem tartok és ezért mondjuk nem kellek egy lánynak. Voltak már barátnőim, de inkább tizenévesen és huszonpár évesen, nem a mostani élethelyzetemben, de most majd szeretnék ezzel is foglalkozni.