Találhatok magamnak partnert a huszonéves-harmincas korosztályban, ha kicsit különc elképzeléseim vannak a jövőről?

Arra kérlek titeket, hogy ne azon lovagoljunk, hogy mit hogyan valósítanék meg vagy, hogy ki mennyire ért egyet az alábbiakkal. Eléggé körvonalazódik bennem, hogy hogyan szeretném élni az életemet, és mivel nem ez a fő csapás a fiataloknál, ezért attól tartok, hogy partnert nem találnék magamnak. Szerintetek mennyire reális, hogy egy hozzám hasonló "elvarázsolt" embert leljek fel?

- olyan embert szeretnék magam mellé aki kicsit filozófus/spirituális beállítottságú, érdeklik a metafizikai kérdések

- fontos számára, hogy minél erényesebb életet éljen, stabil értékrendszere van, erkölcsös, és tökélyre akarja magát ilyen téren csiszolni, legalábbis erre törekszik

- kicsit ki van ábrándulva a fogyasztói társadalomból

- eljönne velem nem hagyományos módon utazni, akár több hónapra is, különböző kultúrákat megtapasztalni, helyi családokkal élni

- szereti a természeteket, művészeteket, tudományt, szabadidejében ezzel foglalkozik

- szorgalmas, kétkezi munkákat kitanulni nem rest

- hajlandó velem egy vidéki vagy erdélyi parasztházba költözni és földdel, növényekkel, esetleg állatokkal foglalkozni később, minél önállóbban lenni (miután megkerestük a pénzt és kiuataztuk magunkat)

- aktívan ápolná velem a magyar kultúrát, magyar tradíciókat, a magyarságnak fontos szerepe lenne az életünkben

- örök érdeklődő természetű, nyitott gondolkodású

- aktív, inkább túlmozgásos, mint henyélő típus

- rajong a természetért és velem tartana az egyik kedvenc tevékenységemnél, a hosszútávú túrázásnál, gyaloglásnál, (több száz km-ek) zarándokutak (nem vallásos indíttatással)

- huszonéves, vagy harmincas