Milyen a normális kapcsolat, normális hogy erre vágyom?

már két éve egyedül vagyok. Nem volt rossz, de most már érzem, hogy készen állnék és érzelmileg elérhető lettem egy újra, komoly szándékkal.

Randiztam pár férfival, volt akik szimpatikusak voltak de azt vettem észre, hogy a kapcsolatok elvileg szerintük úgy működnek, hogy:

-napi pár szóváltás cseten(semmi hívás vagy nem tudod mit csinál a másik)

-heti 1-2x találkozás abból egy együttalvós esti randi a máasik meg valami rövidebb, tartalmatlan találkozo(pl en nem akarok éttermekbe járni meg ilyen merev dolgokat csinálni, kedvem lenne kajakozni, túrázni etc.)

amit én remélek:

-havi 1 hétvége teljesen együtt töltve, akármit csinálva de lehetőleg valami apró utazás, konkrét program, pl megnézni kastélyokat az országban, túrázni, biciklizni a balaton körül bármi.

-ne legyen gáz tudni akarni h mit csinál a másik, hogy telik a napja, legyen egy jóéjt üzi, hogy tudjam gondolunk egymasra

-ha a hétvégét nem töltjük végig együtt akkor hétközben 2 találkozó azért jó lenne.

Őszinte véleményeket kérek, ne bántsatok tényleg nem tudom én vagyok e a túl needy. Egyetemre járok, dolgozom, vannak barátnőim és életem, éppen csk az hiányzik belőle, hogy párom legyen. Én olyan partnert szeretnék aki a legjobb barátom is egyben, és mi vagyunk a legfontosabbak egymásnak. Elvégre ebből lesz majd család...22/L