Volt már, hogy meguntátok az ismerkedést? Akaraton kívül hibákat kerestetek a másikban? Bőv. lent. 24/L

Én is gyakran csinálom...

Olyan szépen, kellemesen hangzik egy kapcsolat, és ahogy mások mesélnek róla.

Szeretek új embereket megismerni, törődni másokkal, viszont amikor kezd komolyra fordulni a dolog gyakran gyakran visszafordulok, jelenleg nem érzem úgy, és nem tartok ott, hogy teljesen bele tudjam tenni magam egy kapcsolatba, és nem akarok megbántani félrevezetni másokat.

Ugyanakkor ott vannak körülötted az andalgó párok, és fel-felmerül a gondolat, hogy a zárkózottság miatt elszalasztassz valakit aki különleges is lehet.

Szóval van ez így, jó megoldást viszont én sem tudok.

És neked nincs ötleted, hogy miért csinálhatod? :)

22/l

Elképzelhető, hogy a tudatalattid dolgozik és ez okozza ezt a kételkedést.

Én nem olyan régóta egy lánnyal vagyok így, odavagyok érte nagyon, de miután beszélgetek vele személyesen, utána olyan gondolataim támadnak rövid ideig, hogy biztos ő kell nekem? Utána meg ha nem találkozok vele huzamosabb ideig, akkor meg úgy vagyok vele, hogy ő tökéletes és alig várom már, hogy találkozhassak vele. Rendkívül furcsán működnek az emberek.

Én személyesen azt tudnom tanácsolni, hogy amennyiben tényleg teszik külsőre, belsőre 1-2 randira mindenféle képen elmehetnél vele, mert veszteni valód nincs szerintem.