Mi a baj velem, ha megnéznek a férfiak, többször is úgy lázam hogy bejövök x illetőnek mégsem kezdeményezett senki?

Fiatal vagyok, korosztályt tekintve 20-25. Fiatal vagyok még, tudom hogy nem kéne erre rástresszelni, de azért nyilván zavar,hogy látom hogy lenne rá esély és mégsem.

Volt olyan akivel baráti társaságban találkoztam, flörtölt, mélyen belenézett a szemembe (tényleg olyan mélyen mint a filmekben :D), sokat húztuk egymás agyát, lett volna alkalma arra hogy lépjen nem tette.

Volt aki ránézésre félénkebbnek tűnt, egy pár szót beszéltünk, volt hogy odamentem ügyeket intézni ahol dolgozott, pedig igazából semmi dolgom nem volt, mégsem "kapott az alkalmon". Ugyanezzel a sráccal , még korábban egy rendezvényen egy bulin beszélgettünk egy kicsit, mert odamentem hozzá, ott is úgy tűnt hogy bejövök neki, a testbeszédéből, megnyilvánulásaiból, de nem lépett komolyabban pedig megtehette volna, mert olyan volt a környezet, meg a szituáció.

Sok embernél tapasztalom, hogy megnéz, "stíröl", még akár viszonylag könnyen léphetne is, de annyira már nem vagyok érdekes hogy meg is tegye. Holott (ez most nagyon rosszul hangzik, nem akarom hogy rosszul jöjjön ki) nálam kevésbé vonzó lányokat is látok pasikkal, kapcsolatban stb és nem tudom hogy mi a baj velem, hogy miért nem vagyok jó "alapanyag".

#4 Milyen az aki könnyen megközelíthető? Ha csak saját magamból indulok ki, olyanra nem mosolygok, nem nézek rá vissza 10x-20x aki nem érdekel. Mármint szoktam emberekre mosolyogni, csak úgy is, mert úgy tapasztaltam hogy ez jól esik, pl ha egy kávézóban a kiszolgálóra akár férfi akár nő ,mert szeretem feldobni az emberek napját ilyen apró gesztusokkal, mert nekem is jól esik ha kedvesek velem.

Viszont aki tetszik, rá nem egyszer mosolygok hanem gyakran, sokat nézem, szerintem érezhető a különbség.

Mitől lennék olyan aki könnyen megközelíthető?

Nem hangzik rosszul, nyilván van benne igazság.

én is így gondolom.

Ezt a túl jó nő dolgot az ilyen jellegű kérdéseimre már sokan írták, de én ezt nem hiszem. Tényleg nem vagyok "annyira jó nő", nem vagyok csúnya se, de nem az a típus akit mindenki akar és akire mindenki hajt. Arra is gondoltam már hogy nem vagyok elég nőies, öltözködés terén is inkább laza (bár erre az utóbbi időben nagyobb hangsúlyt fektetek) és egyszerűen csak viselkedésre sem vagyok az a túl lányos típus, de nem akarom megjátszani magam (nem vagyok igénytelen vagy ilyesmi).

Arra is rájöttem hogy valószínűleg sokszor félek jobban kimutatni hogy tetszik valaki mert félek az elutasítástól és attól hogy beégek. Ezen is dolgozom. De csak úgy a bolondját járatni senkivel sem szoktam, eddig csak olyan pasival flörtöltem, akivel nyitott lettem volna folytatásra, találkozókra csak hát ezekre nem került sor.