Miért 40 év felett gondolkodnak nők hogy párt keresnek?

Vannak akik huszonévesen gondolkodnak, férjhez is mennek, és negyven évesen, amikor már nem kicsi a gyerek, elválnak. Ezért keresnek 40 évesen párt.

És vannak akik nem keresnek huszonévesen, tanulnak, egzisztenciát építenek, válogatnak, de ha párt szeretnének azért a harmincas éveikben csak keresnek, főleg ha gyereket is terveznek.

Nem hiszem,hogy sokan vannak olyanok akik első tartós párkapcsolatra 40 éves korukig várnak.

Mert akkorra rájönnek, hogy elcseszték az életüket, és nagyon f@$za dolog az önálló, független nő image, meg a "nekem senki sem parancsol", meg az "engem senki nem irányít", de rohadtul sz@r egyedül. Arra soha nem jönnek rá, hogy qrva nagy tévedésben voltak, hisz egy normális kapcsolat két egyenrangú emberről szól, ahol egyik sem irányítja a másikat, meg egyik sem parancsol a másiknak, pusztán annyi történik, hogy ha egy hajóban evezünk, akkor is kell valaki, aki diktálja az iramot és figyel a szinkronra .... és ezt a szerepet nem minden esetben követeli magának a férfi. Emellett két ember együtt többre megy. Sokkal megnyugtatóbb esténként odabújni valakihez. A másik fele, hogy egy kapcsolatban az a kezdeti nagy szerelem idővel elmúlik és szeretetté, ragaszkodássá, megszokássá alakul át, ami szerintem sokkal szorosabb kötelék, mint a szerelem, ami igazából egy hormonbomba. Sokan ezt a változást nehezen viselik, így elválnak .... ahelyett, hogy kényelmesen és boldogan élnének egy igazi társ mellett.

Emellett nem mehetünk el azon nők tömkelege mellett, akik úgy gondolják nekik JÁR egy életszínvonal és nem hajlandóak szóbaállni olyan pasikkal, akik nem keresnek legalább havi nettó 800E-t. Ezen nők nem is hajlandóak elmenni dolgozni, csak a pénzes pasit várják aki majd finanszírozza nekik a szolit, műkörmöst, fodrászt, pedikűrt, a shoppingolást, a cipőket, a rucikat, a kiegészítőket, az ékszereket, a telcsit, a kocsit, stb. Ezen csajok nem háziasak, nem ismerik a takarítás és rendrakás fogalmát, főzni sem tudnak, a konyhába csak enni járnak és az is csoda, hogy ott meg tudják különböztetni a sajtreszelőt a turmixgéptől. Őket évente kétszer el kell vinni nyaralni, de külföldre és repcsivel és lehetőleg insta & facebook posztképes helyre. Emellett kirándulgatni is havonta, lehetőleg az is külföld. Igények vannak, hozzáadott értékként, Ő magukat gondolják .... mert Ők szépek. Mást nem nyújtanak, mert a szexuális kultúrájuk is elég basic .... Ő csak basic. Legtöbbjük egy helyi szórakozóhely menőcsávójával vesztette el a szüzességét egy kocsi hátsó ülésén vagy egy eldugott sikátorban, s az egész egy gyors menet volt, semmi több. Így azt gondolják ez a természetes. A pornófilmekből megtanulták, hogy nyögni kell, néha lehet visítani, mint a vett malac, de lila fingjuk sincs róla mikor mire hogyan kell reagálni. Élvezni meg egyáltalán nem élvezik. Magát a szexet egyébként gyűlölik. Két esetben élnek vele:

- Beetetési időszakban. Azaz a kapcsolat elején, mikor meg kell fogni a pasit.

- Fajfenntartási céllal. Ha egy kapcsolat haldoklását érzi és látja, vagy más rivális nőstény szemet vetettek a pasijára, akkor igyekszik párosodni vele és teherbe esni tőle. Ezzel biztosítottnak érzi a jövőjét, mert a gyereket eszközként használva tudja zsarolni a pasit, emellett válás esetén biztos fix bevétele lesz a gyerektartás jogcímén.

Magától a hímivarszervtől undorodnak. A férfit is mint olyat lenézik és gyűlölik. Pusztán az anyagi létbiztonsághoz tartják szükségesnek.

Mivel olyan pasiból, akik ennek az igencsak magas mércének megfelelnek, elég kevés van, így kicsi az esély, hogy eme egyed megtalálja a számításait. Nincs kizárva, csak hát egy ilyen pozíció sajnos határozott idejű szerződéses meló. A gazdag pasi ugyanis megteheti, hogy a punci-túlkínálatból válogat, s mag is fogja tenni, hogy alkalmanként cseréli a bankszámla-piócákat.

Amíg ezek a nők eme pénzügyileg stabil csávót várják, az idő bizony ketyeg. Idővel Ők elavulnak. A feltörekvő generáció elsöpri őket. 30 évesen csökkentik az igényeket, de nem sokkal. 40 évesen pedig rájönnek, hogy bekúrt nekik az élet. Már nem versenyképesek, nem kelendők és az Aranyélet bizony nem fog elérkezni.

Aki anno gyerekkel próbálta fixálni a kapcsolatot az ennyi idősen már ráébred, hogy a "megélünk a gyerektartásból" terv sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

40 éves kor körül már le kell tennie a luxusról. 40 éves kor körül már belátja, hogy el kellene mennie dolgozni, de mivel 15-17 éves korától kitartottkénti életre rendezkedett be, nem rendelkezik se megfelelő tudásszinttel, se tapasztalattal, de még alkalmassággal sem. Sőt! Még egy munkahelyen való megfelelő szocializálódási képesség sem lenne meg bennük. Így a filmekben, sorozatokban és a reklámokban is látott álommelókról - iroda, titkárnő, stb - le kell mondania. Gyárba nem menne el, mert a kétkezi meló számára büdös és undorító. Az Ő keze műkörmöt lásson, ne szerszámot, vagy munkadarabot. Mivel önmaga, illetve a mögötte álló életvitel lekorlátozza a lehetőségeit, lépéskényszerbe kerül. Egy részük inkább erőt vesz magán, de nem az elvárásait csupán az erkölcseit veti le, s áll be prostinak. Más részük pedig mégis elmegy valahova dolgozni.

Bárhogy is alakul, rá fog ébredni, hogy egyedül, egy fizetésből nem jut egyről a kettőre. Ne tévesszen meg azonban semmi. A 40 feletti nők ugyanúgy elvárásokkal, pénisz- és férfiundorral küszködnek továbbra is. Párkeresésük ugyanúgy, mint fiatalabb korukban most is anyagi jellegű. Csak már belátja, hogy kénytelen lesz jóval kevesebbel is beérni. De ugyanúgy kiszipolyozni, kifacsarni akarja a férfit, ugyanúgy fölötte akar állni, uralkodni rajta és beledöngölni a földbe!

#3 talán néhol kicsit extrém a véleményed, de sok igazságot tartalmaz.

egy 40 éves nő biológiai értelemben kb. annyira friss, mint egy 190 éves óriásteknős heréje. ebből kiindulva pedig érdemes azon elgondolkodni, vajon mennyire valós egy 40-es nő igénye. ott már csak két választás van. vagy kefélteti magát egy kanosabb huszonévessel, vagy pedig összeköltözik az 58 éves, pisiszagú jános bácsival.

life goes on.

Nyuszika, az elmúlt 2 évben 2 olyan esküvőn voltam, ahol a 40-es és 50-es menyasszony nála 1-3 évvel idősebb, művelt, igényes férfiakkal házasodott össze.

Nem tudom honnan szeditek ezeket a zagyvaságokat, amiket itt összehordtok.

"3-mas okos és értelmes"

Ostoba, mint sgg, egy irreális világba temette magát.

A 3-as hozzászólásával csak annyi a baj, hogy ezt egyetemes igazságnak véli. Ettől függetlenül, hogy ennyire általánosít még tényleg létezik ez a jelenség, de nem ez az általános és nem mindenki ilyen.

Egyébként a kérdést nem igazán értem. Honnét veszed kérdező, hogy a nők 40 év felett keresnek párt?

Nővérem 29 éves, most születik majd az első gyereke, két éve férjnél van.

Húgomnak is már 3-4 éve van kapcsolata, egyelőre úgy néz ki egészen tartós.

Anyám 21 évesen ment férjhez, azóta is együtt vannak apámmal.

Unokatestvérem is kb. 25 éve együtt van a párjával, igaz ők későn házasodtak, de nagyon fiatal kora óta komoly kapcsolatban van.

És még tudnám sorolni.

Szóval nem hinném, hogy 40 évesen keresne bárki is először párt. Vannak akik elválnak, ők nyilván szeretnének még normális kapcsolatot, mert valljuk be 40 évesen azért még messze nem öreg az ember. Pl. főnököm is 40 fölött van, elvált, de még szeretne komoly kapcsolatot és gyereket is.

Nagynéném is kb. 35 évesen elvált kb. 15 év házasság után, újra férjhez ment és született még egy gyereke.