Szerintetek milyen életkorban a legkönnyebb, illetve a legnehezebb társat találni?

Legkönnyebb: nőknél 22-23, férfiaknál 38-39 évesen

Legnehezebb: nőknél 40 fölött, férfiaknál 25 alatt

17-27 között a legkönnyebb, nőnek és férfinak is.

28-35 között még viszonylag könnyű, ha jól néz ki az illető és reálisak az igényei. 36 fölött már mindkettő nemnek nehezebb párt találni.

Az ok egyszerű: addigra már általában kevesebb a szingli,több/más szempont alapján választunk párt, valamint kevésbé vagyunk alkalmazkodásban rugalmasak mint fiatalabb korban.

Addigra már kialakul az egzisztencia,adott az anyagi alap, ez alapján szeretnénk magunkhoz hasonló társat találni.

Talán tinikorban, akkor még az ember nem igazán rendelkezik igazán kiforrt személyiséggel, önbizalommal. illetve 30 felett, ott már a javát elkapkodták, tudod. Olyan mint 6-kor bemenni az Auchanba. van még répa, de ehhjnye, szottyadt kicsit, meg kell vedd drágábban a szebbet. De még nem lehetetlen.

40-50 fölött meg hát az elváltak ott bogarásznak a szemétben...

Egyénfüggő szerintem.

Én régen a 20as éveimben azt sem tudtam milyen lenne az ideális nő számomra. Így maradt az, hogy ha külsőre kicsit is tetszik, és ha óriási gondok nincsenek, akkor az már elég.

Na ebből lett egy szar házasság , aztán válás :(

30 felett kezdtem kapizsgálni hogy mire is kéne odafigyelni, most 40 hez közel már tudom milyen nőt szeretnék találni.

Ilyen szempontból azt mondom nekem most könyebb dolgom van. Olyan szempontból hogy ebben a korban a többség már foglalt, vagy nem akar komoly kapcsolatot, nem fogadja el ha van gyerek, viszont nehezebb .

Úgyhogy minden nézőpont kérdése. De úgy gondolom 50-60 évesen meg már kb esélytelen lesz.

Mindenkinek 14-25 között a legkönnyebb. Férfinek és nőnek is.

Gyakorlatilag az iskola biztosítja a folyamatos közeget az ismerkedésre, nem kell görcsölni, hogy hova menj, hogy kikkel találkozz, mert össze vagy zárva egy csomó szintén fiatal emberrel. Ráadásul ebben a korban általában még gyorsan mozognak a barátságok, a kapcsolatok, sokkal több embert tudsz megismerni, lazábbak az emberek minden téren.

Nem azt mondom, hogy aki ott sikertelen az később esélytelen, vannak későn érő típusok, de azért nagy átlagban a gimnázium/egyetem korszaka a leginkább egyszerű.

Aztán ez ahogy öregszel elkezd csökkenni. 30 éves korodra csak a tényleg közeli, és jó barátok maradnak, a többiek elkopnak, megváltoznak, szétszórja őket az élet. Sokkal kevesebb új ember jön képbe, kisebb merítésből lehet válogatni, a környezetedben már mindenkivel vagy jártál vagy oka van, hogy miért nem tetted. Nehéz új emberekbe botlani, már tudatosan keresni kell a lehetőséget, nem jön minden évben egy évfolyamnyi új arc az iskolába.

Ezzel együtt elkezdenek az emberek más szempontok szerint válogatni. Amíg a főiskolán elég volt ha jó fej a másik, később bejön az, hogy milyen közös jövőre van vele esély.

És óvatosabb is lesz az ember, mindenki túlvan jópár csalódáson, összeszedett egy csomó sérülést.

Ez szerintem folyamatosan romlik innen kezdve, 40 és 50 felett is hatványozottan romlanak az esélyek, lehetőségek.

discaimer: ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs olyan aki a főiskolán looser volt, 30 évesen meg tizesével falta a pasikat/csajokat, vagy nincs aki 40 sőt, 50 felett találta meg az igaz szerelmet. De nagy átlagban szerintem ez a ritkább.

Tinikorban a legkönnyebb. 20-30 között sem olyan nehéz, főleg ha közösségbe (suli, munkahely, szórakozóhelyek) jár az ember és nem csak a net előtt ül.

30 fölött már nehezebb, mert százalékosan a többség párkapcsolatban él, ha pedig nem, akkor annak hosszabb távon oka van. Vagy nem akar párkapcsolatot.

40 fölött a nőknek nehezebb, mert a pasik a jóval fiatalabbakat keresik.

50-60 között azért nehéz, mert kialakult egy értékrend, szokások, stb., senki nem szívesen alkalmazkodik a másikhoz.

60 fölött szinte kihalnak a férfiak, nagy a halálozási arányuk, a nők-férfiak aránya kb. 20-80 %.

Gyerekkel elváltan mindig nagyon nehéz.

Nehéz kérdés, mert rengeteg egyéni szempont van. Szerintem alapvetően más a két nem, a nőknek valószínűleg mindig könnyebb az ismerkedés. 14-től mondjuk 24-ig igazi godmode, minden adott. Utána egy picit már nehezebb, de még mindig könnyebb, mint a férfiaknak.

Férfiaknál pedig megoszlik. Aki fiatalon jól néz ki, az többnyire idősebb (40-50) éves korára is vonzó marad, ergo simán ismerkedhet magánál jóval fiatalabb nőkkel, szóval nem érinti annyira, hogy "elkelnek" a nők. Aki nem néz ki jól, de mondjuk van sütnivalója, annak olyan 30 év után kezd picit könnyebbé válni: van stabil egzisztenciája, megtanult báni az emberekkel, és a 25 feletti nők közül már sokan kibulizták, "kiélték" magukat és szeretnének megállapodni.

Megjegyzem, hogy nem a társtalálásról írtam, hanem az ismerkedés könnyűségéről. Társat találni szerintem mindenkinek nehéz, szerencse kérdése is. Amiben különbség van, hogy kinek milyen könnyen jönnek a lehetőségek arra, hogy megismerjen valakit, aki vagy a társa lesz, vagy nem.