Szerintetek mennyi az az idő amennyit a párunknál megérthetnénk hogy játszik?

Ezt úgy értelmezem, hogy pc game-re gondolsz.

Annyira mentalitástól, életmódtól függ. Attól is függ, hogy mi mást csinál mellette. Ha mondjuk napi 1 órát játszik, vagy kétnaponta 3-at esténként, vagy néha rááldoz egy hétvégét, de mellette is aktív az élet sok területén, dolgozik, főz, mos, takarít (magára ha nem együtt csináljuk, lakunk), velem is találkozik heti többször, és minőségi időt töltünk el, sportol, értsd. nem lelakott alkat...ilyesmi, akkor nem lehet gáz, de ha valami ebből csorbát szenved, akkor játszogasson egyedül.

Attól függ, hogy mennyi időnk van együtt és hogy mennyit foglalkozik mellette velem.

Párom most nem dolgozik, a karantén alatt elég sokat játszik (napi mondjuk 4-5 óra szerintem megvan), de kicsit sem érzem magam elhanyagolva így sem. Felkelünk mondjuk 9 felé, lefekszünk mondjuk 11-éjfél felé, azaz együtt töltünk 14-15 órát, abból szerintem 4-5 óra "én időt" simán kaphat. És ha neki ez a játék, akkor az. A maradék 10 órában viszont foglalkozik velem, filmezünk, sétálunk, elmegyünk futni, eszünk, vásárolunk, szexelünk stb.

Ha mondjuk munka van mindkettőnknek és ő hazaer teszem azt fel 6-ra, 10-kor meg fekvés van, akkor már nem tolerálnék 4-5 óra játékot...

Lássuk csak.

Jelenleg nincs barátnőm.

Így a következő a helyzet, kb ahogy #1-es írja...

Dolgozni járok, főzök sütök ellátom a háztartást, rendbe tartom a kertet, kétnaponta 2 órát edzéssel töltök jelenleg otthon.

Kb napi 2 órát ha játszok.

Nem is a konkrét játékkal töltött idő számít nekem, hanem hogy mit lehet vele kezdeni közben. Felőlem játszhat egész nap is ha mellette legalább beszélget velem, nem zavarja ha odabújok nézni. Meg ha nem nekem kell otthon mindent csinálni mert ő játszik. (Ez mondjuk alapból feltételezi, hogy nem tud egész nap játszani).

Mi mondjuk mind a ketten játszunk mindenfélével, sokszor együtt is de mindig másodlagos a játék. Ha a másik azt mondja, hogy most bújjunk össze akkor félre van téve. Ha az egyikőnk elkezd főzni vagy takarítani és megkéri a másikat, hogy segítsen valamit akkor segít. Közben beszélgetünk, foglalkozunk egymással.

Szerintem nincs olyan, hogy "meg kell érteni, hogy ő most játszik". Persze, mindenkinek kell az én-idő de azért legyen már másodlagos a játék és ha a másiknak kell valami akkor az legyen már az első. Én is azt mondanám, hogy napi 1-2 órát mindenki legyen el a saját dolgával, ennyi kell. De ha a másik mindig félre van téve mert te most játszol, nincs közös program, nincs beszélgetés, nem segít akkor az kuka.

Erre szerintem nem lehet konkrét időtartamot mondani. Az annyira erőltetett...

Ha valakit szeretek, akkor egyértelmű, hogy nem akarom börtönbe zárni, egy kapcsolatban is kell a saját tér, attól, mert imádjuk egymást, még mindenkinek megvan a saját élete. Játsszon nyugodtan, amikor szeretne. Nem fogok stopperral ott állni mellette, és kiverni a balhét, hogy "letelt az idő". Ha szereti csinálni, akkor én csak örülök, hogy jól érzi magát.

Természetesen az egészséges határokon belül. Ami nem időben mérhető, hanem a helyzet dönti el, hogy mikor van rendben, és mikor túlzás. Pl. volt egy "távolsági" barátnőm, optimális esetben kéthetente tudtunk találkozni egy délutánt. Volt, hogy odaértem, és délután 5-ig azt néztem, hogy hogy Farmeramázik. Amikor szóltam, hogy igazából én azért vele is szeretnék egy kis időt eltölteni, ha már 5 órát utaztam, a válasz az volt, hogy "nézheted, ahogy játszok". Na, ez már a nem tolerálható kategória, legalábbis nálam. Nem az idő a lényeg, hanem hogy ezzel a kétheti találkozásunkat rontotta el, és igazából a játékban sem veszített volna semmit, ha akkor feláll a géptől.

De volt olyan barátnőm, aki teljes napokat is át tudott játszani. De ha kérdeztem, hogy mikor találkozunk? Negyed órán belül ott is volt. Esetleg ha valami halaszthatatlan online meccse volt, akkor 20 perc. :) Kellő érettség kell hozzá, és mindenféle erőltetett korlátok nélkül összeegyeztethető a kapcsolattal szinte akármilyen hobbi. Nem kell egymás nyakán csüngni a nap 24 órájában, de elhanyagolni sem kell egymást. A józan értékrend legyen meg. Nem várom el, hogy egyet szólok, és ugrojon, de ne is érezzem azt, hogy csak egy sokadik háttérszereplő vagyok. De ugyanúgy én is elvárom, hogy ez a fajta tisztelet oda-vissza meglegyen.

F

Ha rendben lenne a kapcsolatotok, ez nem merülne fol benned.

Valszeg nem erzed magad nőnek azért mert folyton játszik és a játék jobban érdekli mint te.

Ez a valódi probléma.

Az en fium játszik de csak mikor nem vagyunk együtt. Nincsenek elvonási tünetei és fel sem merül bennem az h sokat játszik vagy h hanyagol engem.