Mi ez a kettős mérce?

Ezt akár meg is fordíthatod. Ha egy nő nem talál pasit ráfogják,hogy nem a saját szintjén keres, magasak az elvárásai, biztos anyagias stb.

És vannak pasik akik úgy gondolják,hogy megvan a kellő egzisztenciájuk, nem is adják alább, inkább maradnak egyedül mint olyan nővel aki kihasználja Őket.

Azért ez ennyire nem egyszerű.

Egyrészt szerintem senkinek nem "kell" lejjebb adni inkább egy kis önismeret és önkritika hiányzik általában. Mert a beérnem Marissal/Bélával is alap helyzet soha nem fog örömet hozni senkinek. Viszont ha valamit meglát az illető Bélában/Marisban amiért őt akarja át egy másik helyzet. Csak ehhez tudatosítani kéne mit is keres az illető és felismerni mi hátráltatja valójában.

Másrészt szerintem a fentebb említettek miatt ha valaki soha nem találja az igazit mert ez se jó meg az se jó vagy már bárki jó lenne de futnak előle az az egyén hibája. Mindegy hogy nő vagy férfi.

Aztán ott van hogy kinek a véleménye szerint?

Mert ha az itteni válaszolókat vesszük alaphalmaznak még akkor is sokféle válasz érkezik. Hogy pár példát hozzak :

A szegény kicsi én típus akit mindenki (is!!) bánt azt fogja írni hogy azért nincs a nőnek párja mert túl magasak az elvárásai a pasinak meg azért mert a kicsi farok BMW pénz a csillagok állása az űrlények székelési szokásai a vilagmondenség stb. akadályozza amiről ő igazán nem tehet.

Ha az értelmesebb embereket vesszük ők az adott helyzetet próbálják értelmezni és aszerint dönteni mi lehet a gond.

Aztán vannak a női hisztigépek akik szerint minden férfi fsz és nekik vagy másnak azért nincs normális kapcsolata mert minden férfi... (tetszőlegesen beilleszthető bármilyen általánosítás)

Tehát ez nem úgy megy hogy minden nő így gondolja minden férfi meg amúgy.

Ez nem attól függ, hogy férfie vagy nō.

Nem mindegy, hogy valaki azért nem talál társat, mert egy visszataszító nyomika, akihez senki nem vonzódik, vagy azért nem, mert alapból a saját szintjén keresgél és ehhez mérten nem talált méltó szingli partnert.

Ha egy nőnek nem kell egy férfi, akkor "nem lehet kényszeríteni, hogy olyannal legyen, aki nem megfelelő neki".

Ha én azt mondom, hogy nem kell olyan nő, aki kövér, vagy akinek gyereke van, akkor megkapom, hogy felszínes vagyok.

Vajon férfiként miért nem igaz a mondás, hogy nem lehet kényszeríteni, hogy olyannal feküdjek le, akivel nem akarok?

De erre a kérdésre még sosem kaptam más választ, mint a 0%-ok a kommentemen.

Utolsó: ez egy ostobaság. Senkitől nem lehet kikényszeríteni, hogy olyannal legyen, akivel nem akar. Ettől függetlenül vannak felszínes és nem felszínes emberek. Én azt látom, hogy itt első körben a kövér nőket és pasikat szidják nem azt, aki nem akar velük lenni. Mindkét oldalról jogosan és egységesen azt látom, hogy fogyjon le, legyen egészségesebb.

Ami meg a kisgyerekest illeti, nézd csak meg a rengeteg pasit aki ilyenkor összegyűlik ugatni, hogy úgy kell neki, elhagyta az alfamacsó, most érje csak be szépen valami nyomival. Közben meg az átlagos férjétől vált el és továbbra is átlagos férfit szeretne párnak, már ami a szinteket illeti. Mert amúgy meg mindenki szerelmet keres.

Én kisgyerekes anya vagyok és nem gondolom azt, hogy akinek ez kizáró ok, az felszínes. De vannak pasik akik felszínességből zárják ki az ilyen nőket, akik csak státuszként tekintenek a nőkre stb. Szóval nem lehet ilyen felszínesen fogalmazni, és nincs kettős mérce, hanem különböző helyzetek vannak, amiket intelligensen kéne tudni értékelni.