Nők! Lányok! Összejönnétek egy súlyos kisebbségi komplexusos sráccal, aki ráadásul kényszerbeteg is?

#41 mert ez nem így működik.

Legalábbis ebben a korban.

Nem tudom a kérdező hány éves , mennyire lehet “módosítani” a hozzáállását saját magához.

De nàlam már nem lehet. Ahogy írtam ebbe a korba már olyan szinten torzul a gondolkodás mód hogy a kisebbségi komplexus már csak egy kis része. Rengeteg más dolog is befolyásolja. Nem úgy működik hogy egy nő azt mondja hogy jól nézek ki és akkor minden rendben vagy ha azt mondja hogy épp ideális a farkam mérete és akkor máris szexelek...

Sok esetben a nők ezeket nem is mondják komolyan , vagy csak kedvességből vagy mert nem látnak potenciális partnert bennem.

Hidd el ha olyan könnyű lenne a beteg embereknek megváltozni mint ahogy az egészséges emberek gondolják...

Hipochonderrel nem lennék szívesen mert több van a családomban, de ha szeretném összejöhetnénk.

A többire meg az a válasz, hogy "attól függ" - komoly mentalis zavart párkapcsolatban éveken á úgy lehet titkolni, hogy az ember disszaszociatív személyiségzavarban szenved, vagy szar a kapcsolat - gyiket sem akarnám. Kényszerbetegségből meg sok van: az is kényszerbetegségnek van cimkézve, hogy pl. bizonyos dolgokat bizonyos időben kell csinálnia, és ha nem jön össze akkor megrántja a vállát - ezzel meg ugye sok vizet nem zavar maximum a vállizülete meg az időbeosztása lehet kicsit kellemetlen, de soha senki ne legyen ennél rosszabb.

Le kéne írnod konkrétan, hogy milyen bajaid vannak, mert így nem arra mondanak "igent" vagy "nem"-et amiben te szenvedsz, hanem a saját ízlésünk szerint interpretáljuk a kérdést és adunk egy neked nem releváns választ.