Miért nem esik szó a romantikus könyvek filmek káros hatásairól?

Továbbra is a 82%-ossal értek egyet. A wc ülőke tökéletes példa a kompromisszum nagyságára. Ha már ennél nagyobb dologban nem tudunk egyezni, akkor az csak rosszabb lesz.

A kompromisszum az, amit nagy szerelmesen megteszel a másiknak, és ahogy a rózsaszín köd felszáll, úgy kezdenek el egyre jobban irritálni. Engem nem igazán érdekel, ha nem találok párt, ha ennek az az ára, hogy ne önmagam legyek. Mert volt olyan, mikor el kellett nyomni magam, és a legnyomorúságosabb érzés volt. Nem tudok szerepet játszani.

Ezerszer nagyobb probléma a világban, hogy minden egyes férfi azt hiszi, hogy neki alanyi jogon jár a nő, mint az, hogy a nőknek milyen elvárásai vannak.

Nem tudtok egyedül létezni, ezért ha nem találtok senkit, azt hiszitek, hogy tönkre van téve az életetek, meg van tőletek vonva a legalapvetobb jogotok (a nőhöz való hozzáférés joga) és elkezdtek visszasullyedni valami kezdetleges létformává.

Baromi aggasztó ám nőként azt hallgatni, hogy elégedetlen férfiak időről időre beszélik ki egymás között, hogy át kéne mosni valamilyen formában a nők agyát, hogy partiképesnek lássanak titeket. Pua-s taktika, hogy a férfiak leverik a nők önbizalmát, hogy aztán ők maguk is adják vissza bókokkal, ami egy erős manipuláció, vagy itt ez a kérdés is, ahol kérdezőnek baja van a női fantáziával, mert miazhogy valaki neki tetsző férfit akar elkepzelni?

Ha a nő nálatok jobbat képzel el, az egy orwell-i gondolatbűn.

Meg jöttök időről időre azzal, hogy ha a nőknek megadták a férfiak nagy kegyesen a jogot az önálló élethez, akkor miért nem teljesítik a kötelezettségeiket (ergo miért nem elérhetőek a férfiak számára) Mi az, hogy a nőnek van joga pénzt keresni, de nem hálálja meg ezt a jogot azzal, hogy esélyt ad annak a ferfinak, akinek megtetszik? Hálátlanság!

Az meg, hogy a nők 40-50 éves korukig abszolút nem lépnek kapcsolatba senkivel??? Eszeteknél vagytok? Hány élő emberrel beszélt az elmúlt években az, amelyikotok ezt kitalálta? (a netes fórum pletyipartik nem számítanak)

Szakadjatok le a nőkről. Így nem csak nekünk nem kéne egy olyan világban élni, ahol a férfi lakosság burkoltan, vagy nyíltan a tulajdonának tekint minket, de nektek is kevésbé lenne szánnivaló a létezésetek úgy, hogy a szabadidőtök jelentős részét a nőkkel való megszállottságotokkal töltitek.

Ha egy nő kizárólag Chris Hemsworthel hajlandó osszejonni, és senki mással, ahhoz egy férfinak sincs köze, kizárólag Chris Hemsworthnek. Ha a nők 80%a akar kizárólag Chris Hemsworthel osszejonni, és senki mással, ahhoz sincs semmi közötök, hiszen nem a tulajdonaitok a nők, akikre igényt tarthatok.

Egy nő sem tartozik nektek elszámolással, hogy kihez vonzódik és kihez nem. Ha képesek lennétek önálló létezésre, akkor ez evidens lenne számotokra is.

És.... Ha a nők tényleg azt hinnék, hogy JÁR nekik Chris Hemsworth, akkor úgy hisztiznének itt napi szinten ezrével, mint ahogy ti hisztiztek. A férfi hiszi, hogy jár neki a nő. A nő maximum reméli, hogy talál neki tetsző férfit. A "jár nekem" attitűd bizonyos fokú dühvel jár, ez a düh viszont szinte kizárólag férfi oldalon van.

40-es, te nagyon hülye! Az elvet próbáltam érzékeltetni. Hogy van egy szükséglete az embernek, aminek próbál eleget tenni. Ha az elvárásai a valósághoz igazodnak, akkor boldog lesz. Ha elrugaszkodnak a valóságtól, akkor boldogtalan. Ilyen egyszerű.

De hogy valaki felnőtt ember annyi értelmi képességgel sem rendelkezik, hogy felfogja ezt az alapvető hasonlatot az valami röhejes és megdöbbentő!

De hátha másodszor sikerül:

Szükséglet: lakhatás.

Ha a vágyak igazodnak a lehetőségekhez:

Örömét leli egy kis garzonlakásban.

Ha az elvárás egy palota: boldogtalan lesz a garzonban.

Szükséglet: párkapcsolat.

Ha a vágyak igazodnak a lehetőségekhez:

A nő képes a boldogságra Átlagos Áronnal, aki ugyan lehet hogy csak egy buszsofőr és átlagos külsejű, de megbízható, tisztességes, felelősségteljes ember.

Ha az elvárás egy Bradley Cooper külsejű cégvezető: képtelen lesz boldog lenni Átlagos Áron mellett (aki valójában az ő szintje) és csak epekedni fog a cég vezető alfahím után (aki legfeljebb csak húzogatni fogja a nőt).

Ha még most sem érted, akkor tényleg menthetetlenül hülye vagy b@$zdmeg...

"Szükséglet: párkapcsolat."

MÁR AKINEK.

Amúgy szerintem ez evolúciós törvény, hogy a nők a legjobbra vágynak, a férfiak meg minél többre és nyilván a legjobbra is. Aztán kinek mi jön össze ebből, az más kérdés. A szaporodásról szól az egész. Persze, hogy ne haljon ki a faj, azért azok az erők is működnek, amik az azonos szinten levőket egymás felé húzzák. Ha az a hatalmas erős húz téged a veled egy szinten levőhöz, amit szerelemnek hívnak, akkor abból lehet nagy boldogság akkor is, ha van nála jóval szebb. És 8 éven át voltam szerelmes egy velem majdnem egy magas férfibe, akkoriban csak ő tudott boldoggá tenni. Nem volt rossz pasi, de én alapból azt szeretem, ha fel kell csimpaszkodnom a pasi nyakába. Közeledett hozzám akkoriban olyan srác, aki külsőre jobban az esetem volt, mégsem lettem volna vele boldog, mert nem őt szerettem. Azóta meg beleszerettem egy minden tekintetben ideális külsejű férfibe, hát az biztos, hogy őrjítő érzés volt, ahogy fölém magasodott miközben megcsókolt. Sajnos az evolúciós törvények működnek. Lehet ellene lázadozni és bűnbakot keresni és valami erkölcstelen dolognak beállítani, ha valakit az ösztönei is irányítanak a párválasztásban, de kizárt dolognak tartom, hogy boldogság fakad abból, ha az ember elnyomja ezeket az ösztönöket. Lehet egy életen át hazudni magunknak, hogy de legalább rendes ember a párom, ha közben más valaki volt a nagy szerelem.

De erről szól az egész világirodalom.