Lányoknak miért van ilyen nagy elvárásuk?

Nekem egyáltalán nem tetszenek az olyan pasik, akiket példának írtál. Az is sokszor előfordult, hogy valaki nem tetszett, aztán mikor megismertem jobban és jól éreztem magam vele, vonzó lett.

Én pedig azt érzem, hogy minden férfinak Instagram modell nő kell, és egyaltalán nem számít, hogy milyen a személyisége. Az aranyásókat is szidja mindenki, közben meg minden pali a lábuk előtt hever. Ha tökéletesen néz ki egyáltalán nem baj, hogy undorító ahogy viselkedik.

Hàt az izom (bizonyos határokon belül szép) a nagy dumás jelző azt takarja hogy magabiztos jó az önbizalma valószínűleg fejlett a kommunikációs készsége ezzel általában együtt jár a humor és a jó szociális készségek. Ezek mind megvannak a "szolid egyszerű" fiukban is?

A másik hogy neked jó lenne ha valaki össze jönne veled mert aranyos vagy de soha nem kívánna? Mindig csak azért feküdne le veled mert magára a szexre igénye van vagy mert "kell"? Komolyan ilyen kapcsolatra vágysz? Gondolom nem.

Ami engem illet egy átlagos (értsd számomra nem taszító) külső bőven elég nem kell nagy izomzat egy átlagos alkat teljesen megfelel de a zsírt (férfi csöcs toka előre tornyosuló és/vagy remegős zsíros has) meg a sovány alkatot nem bírom. Magasságra elég ha olyan magas mint én pozitív ha inkább 170-180 közötti. Relatíve tág a zóna amiben keresek. Viszont a jellem kardinális kérdés. És a szolid egyszerű fiúk nem elég magabiztosak kommunikatívak humorosak lazák amennyire tapasztaltam. Hogy nagy elvárás-e az majd eldől. Ha találok (eddigi tapasztalataim alapján találok) akkor nem nagy. Ha nem találok az azt jelenti hogy nagyok az elvárásaim de ebben az esetben is jobb ha egyedül maradok és házi állatokkal veszem körbe magam mint ha bele megyek egy olyan kapcsolatba ami hazugságon és magányon alapul. Mert abban egyik fél sem lesz boldog.

Én három dologra bontanám szét, hogy én (és szerintem az emberek jelentős többsége) mit keres egy leendő partnerben.

1. Személyiség

Mindenkinek más személyiség a vonzó, más jellemvonások tesznek valakit szimpatikusabbá. Én például az örökmozgó, kalandvágyó típus vagyok, így ilyen "beállítottságú" srácot képzelek magam mellé. A húgom ellenben az otthonülősebb, nyugis fajta, ő megbolondulna egy olyan srác mellett, aki nem ideális.

2. Közös pontok

Először a közös hobbik, érdeklődések kerülnek felszínre, nagyon sokszor ezek szolgáltatják a közös alapot, például, ha a pár valamilyen közösségben ismerkedik meg. A közös célok és tervek hiánya könnyen válhat feszültség forrása, ami akár szakításhoz/váláshoz is vezethet.

3. Külső

Szerintem semmi meglepő nincs abban, ha mindenki egy számára külsőleg is vonzó emberrel szeretné leélni az életét. Itt is mindenkinek eltérő "igényei" lehetnek, valakinek még a szemszín is fontos, ellenben nekem ez speciel nem (hisz bármilyen lehet megnyerő).

Az ismerkedéshez magadat is ismerned kell, tudnod kell, hogy milyen partnerrel tudnád elképzelni a jövődet, nem ész nélkül rányomulni minden második lányra. Mindenkinek más dolgok fontosak, és ez önmagában nem is probléma. Ezért kell tudni, hogy te mit tudsz adni a másiknak, és cserébe mit szeretnél. Ha tudod, hogy a környezetedben lévő lányoknak, vagy csak egy adottnak az általad leírt típus jön be, akkor nála felesleges is próbálkoznod, hiszen egyértelműen nem tudnátok boldoggá tenni egymást.

20/L

Az a baj, a legnagyobb baj, hogy nem akarjátok lenyűgözni a nőket. Nem azzal kell lenyűgözni, hogy veszel ezt meg azt. 2020 van, dolgozunk, megvesszük magunknak. Nem akarjátok a személyiségetekkel, a megjelenésetekkel kiváltani azt, hogy forogjanak utánatok a nők.

Minden férfi képes jobbat kihozni magából. Persze mondhatja, hogy az bvzis, és akkor annyi. Na meg ott van az, aki a "szeressetek, ahogy vagyok" kategóriában vannak, szeretnek zabálni, gyűlölködni, de nekik jó csaj legyen, aki kiszolgálja.

De el kell fogadnotok, hogy ez van. Nekünk nőknek is vannak ilyen dolgaink, pl. a szőrtelenítés. Lehet, hogy találnék olyan pasit, aki elfogadna, ahogy a szoknyából kilóg a szőrös lábam (sötét szőr, nem cuki), de én nem akarok erre a kicsi százalékra várni, hogy fogadjon el, ahogy vagyok. Duzzoghatok, hogy "jaj, a csúnya férfiaknak nem kell a természetesség". De attól még nem lesz több férfi, aki vonzónak találja a szőrt. És én nem azt akarom, hogy elfogadjanak, hanem hogy kívánjanak. Úgyhogy leborotválom a lábam, és wow. Több férfi fog vonzónak találni. Lefogyok. Még több férfi. Kidobom a zsákruháimat. És egy idő után rájössz, hogy ezektől a dolgoktól te is jobban érzed magad, akkor is, ha nincs épp nő, mert tudod, hogy te kihoztad magadból, amit szerettél volna, és békében vagy önmagaddal.

És ez még csak a külsőt érinti, mikor a belsőn is elkezdesz dolgozni, az is megéri. Csak nyerhetsz vele.

Sok ember a tökéleteset akarja, tekintsünk el most a nemektől, s attól, hogy kinek mi a tökéletes. Mindenki a legjobbat szeretné maga mellé, sokan egy olyan ideát, amit a többség felállított, amin alapszanak a sztereotípiák is; mint a vékony, hosszú hajú nő, vagy az izmos, szókimondó férfi. Viszont ha néha kinyitod a szemed, akkor látod, hogy egyáltalán nincsenek mindenhol tökéletes emberek, pláne nem tökéletes párok, legfeljebb a mesékben.

Engem személy szerint az a hű, de izmos kinézet nem vonz, az sem baj, ha nem túlságosan magabiztos. Csupán legyen véleménye és érdeklődési köre, valamint kezeljen engem egyenlő félként magával, már nekem ez is elég. A külső pedig változó, de tényleg, mindenkiben van valami, ami tetszik; a mély hangja, a mosolya, a haja, a stílusa, vagy a kiállása. Nem lehet minden egy dobozba besűríteni, mert olyan nincs, hogy minden egyes emberben ugyan az fog megfogni és, hogy minden egyes ember meg fog felelni az elvárásaidnak. Egyszerűen nem a mesékben vagyunk, bár csodák még ezen felül történhetnek

Mindenki a lehető legtökéletesebbet akarja aki igényes ember.

Te se jönnél össze a sarki Gizikével vagy egy elhízott nővel.

Ha lenne lehetőséged,hogy elhízott,átlagos vagy csinos szexi nő.

Nem kérdés ki melyiket választaná.

Tedd a kezed a szívedre.

Igazából ezt a problémát saját magatoknak generáljátok. Lassan itt gyakorin nem maradnak nők, mert a nőknek szóló kérdések alatt is csak az incelek sz*pkodják fel egymást a konteós hülyeségeikkel, aki pedig ténylegesen nő és válaszolna, az le van ugatva, hogy hazudik.

A kérdésre válaszolva: szolid nő vagyok, sosem kellett béemvés, nagydumás izomjani, mindig totál átlagos férfiak tetszettek. Csendes nőként mi a tökömet kezdjek egy óbégató paraszttal? Értelmesebb körökben (értsd: a sarki kocsmán és a szórakozóhelyeken túl) senki nem óbégat, mégis van azoknak a férfiaknak is párjuk érdekes módon. Apám is tök csendes, visszafogott férfi, mégis valahogy meg lettem csinálva. Amit ti "szolidnak" hívtok, az általában a társadalomtól elzárkózó, emberi kapcsolatok kialakítására képtelen, szociálisan visszamaradott, szorongó, életképtelen, naphosszat számítógépes játékokat nyomó mamakicsifiait jelenti, az ilyenek nyilván nem azért nem kellenek a nőknek, mert nem nagypofájúak, hanem az összes többi felsorolt dolog miatt.

Személy szerint engem kifejezetten taszít, ha valaki csak a gyúrásról tud beszélni, és nem lehet vele elmenni étterembe, mert a fehérjéket számolja. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden izmos férfi ilyen, de azért akad közöttük.

A nagydumások meg sokszor szóhoz sem hagynak jutni, ez is frusztráló lesz egy idő után. Szeretem ha a másik fél többet beszél, de csak bizonyos határig.

Számomra a legvonzóbb az, ha egy férfi okos, tájékozott. Ezenkívül ha normálisan fel tud öltözni, és nem igénytelen, elhízott, akkor simán szóba jöhet. Az hogy van rajta 1-2 kiló plusz, nem zavar. Idővel meg lehet ismerni a többi belső tulajdonságát is, kiderül lehet-e vele tervezni hosszútávon.