Miért jönnek össze a nőügyeim, ha nem nézek ki jól? Ennyire számít a belső és, hogy mit mondok?

Leszögezem, nem ismerkedni szeretnék, csak nem értem, hogy miért megy jobban a csajozás nekem, mint a barátaimnak, akik amúgy (objektív) jobb pasik, mint én.

Jellemzően a legtöbben csak panaszkodnak a nőkkel kapcsolatban, mondjuk én sem értek mindent, de nem is akarom megváltoztatni a nőket, olyanok amilyenek, aztán kész.

Írok néhány dolgoz, ha ezek alapján megmondanátok, mi az, ami vonzó lehet egy nőnek bennem, akkor azt megköszönném. Szeretném megérteni! :)

Higiéniára adok, tisztálkodom, ápolom magam, rendesen mosom a fogaimat, nincs szakállam, borostát azért hagyok, két-három hetente eljárok fodrászhoz és nem veszek fel szakadt ruhát, de ennyi ami a külsőmet illeti. Viszont nem vagyok kicsit sem jóképű.. :D

Más srácok sokkal divatosabban is öltözködnek nálam és persze jóképűbbek is. (nem lebecsülöm magamat, tényleg így van) Egyszerűen öltözködöm, szerintem nincs kimondott stílusom. Farmer, ing/póló, óra. Na most, amit tudok adni, az annyi, hogy őszinte vagyok, felvállalom a véleményem, nem félek konfrontálódni, nem aggódok azon, hogy bárkit is megbántok-e a véleményemmel, beszélek az érzelmeimről, néha van egy két poénom, vannak dolgok, amiket szenvedélyesen szeretek, de nem vagyok nagy extra, nem nevezném izginek az életem és nem szoktam kiszínezni a dolgokat.

Eddig két kapcsolatom volt és 8 lánnyal jöttem össze vagy időlegesen, vagy csak egy alkalomra.

A legtöbb srácnak, akik a társaságunkban vannak, pl évek óta nincs senkijük. Hozzá kell tennem, hogyha elmegyünk valahová, akkor ők úgy mennek oda, hogy most becsajoznak, nekem meg semmi tervem nincs, úgy vagyok vele, ha jön, akkor alakul. Elméletben ők sokkal határozottabbak, úgy értem én is tudom mit szeretnék, de általában türelmes vagyok és próbálom mérlegelni, hogy amit gondoltam, az a másiknak is tetszene-e, szóval ezt sokszor határozatlanságnak vélik nők, legalábbis úgy vettem észre, ugyanakkor mégis sikeresebb vagyok a barátaimnál.

Kérdés: miért?