Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A társadalom többsége miért nem ismeri el azt, hogy a kényszeres szingliség/egyedüllét az egy létező jelenség?
Mit kezdjen a társadalom azzal, hogy valaki nem tud/akar ismerkedni és kapcsolatokat kialakítani?
Ilyen amúgy nem létezik. Persze, sokaknak nehezebb, de ez nem olyan, amin ne változtathatna az egyén, ha nagyon szeretné és tesz érte.
Kényszeres szingliség nincs, mert aki nagyon akar, az talál magának párt, és nem a kifogásokat keresi.
Kényszeres párkapcsolatfüggőség viszont van.
2-es
Ezzel az erővel azt is lehet mondani, hogy-
Mit kezdjen a társadalom azzal, hogy jelentős részének a gyomra nem tudja bevenni amikor két férfi csókolózik az utcán. Vagy az oltár előtt állnak.
Nem kényszeríti rád senki, hogy egyedül légy. Ennek csak te magad vagy az oka. Való igaz, hogy nehezebb ismerkedni, mint pár éve, de nem lehetetlen. Ha valakit nem szeretnek az emberek, az sok mindentől függ, de ha valaki jó ember, akkor elég nehéz elhinni, hogy nincs senkije sem - akár párja vagy haverja.
Én is régebben sokat válogattam, voltak eléggé fura dolgaim és tulajdonságaim, aztán az évek és a visszajelzések alapján próbáltam ezeken változtatni, máshogy és másmilyen emberekkel ismerkedni. Több hónapja vagyok már együtt a mostani párommal.
Először tedd magad rendbe. Kezdj el ismerkedni, kutató jelleggel, minden lánynál menj végig ugyanazokkal a dolgaiddal, amik szerinted nem előnyösek benned és hamar rá fogsz jönni, hogy mi a gond.
Ahhoz, hogy egy fiatal ne legyen magányos, kell egy másik is. Ha ismerkedsz és azt veszed észre, hogy senki sem kíváncsi rád, az egy jel és nem annak a jele, hogy mindenki magányos lenne és annyira zavarná őket az egyedüllét. :)
Az a szép a kapcsolatokban, hogy nem kedveznek a követelőző, kibírhatatlan, hisztis szar emberek kívánságteljesítésének, hanem két ember közös megállapodásaként jönnek létre úgy, hogy abban mindketten jól érezzék magukat.
"de rengeteg cikk szól a társas magányról"
NEM a társas magányról van szó a kérdésben, hanem a tényleges egyedüllétről, azokról, akiknek nincs társuk, és akár soha nem is volt.A társas magány nem a kérdéshez tartozik, mert nekik van társuk, csak mégis magányosnak érzik magukat.
A társadalom mindent megad, hogy megold a problémát:
- vannak pszichológusok, akikkel beszélhetsz és akiktől tanácsot kérhetsz
- vannak ismerkedős platformok
- vannak könyvek és filmek a témában
- vannak ismerkedős rendezvények
Mi többet vársz? Egyedül a te oldaladról hiányzik a cselekvés.
"vannak pszichológusok, akikkel beszélhetsz és akiktől tanácsot kérhetsz"
A pszichológusok is leráztak, ahogy kiderült, hogy semmilyen kapcsolatom nem volt még nőkkel, egyszerűen senki nem akar ezzel a problémával foglalkozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!