A szélessávú internet elterjedése mindkét nem boldogságát hazavágta?

Jaj, szegény keveset szexelő pasik... Akkor próbálj meg úgy élni, hogy egy semmitérő vágykielégítő eszközként tartanak számon és sértődnek meg, ha nem akarod teljesíteni a rád kiszabott kötelességet. Mert nőként társat keresni online ezt jelenti. A folyamatos éreztetését annak, hogy "nem kellesz, elégíts ki inkább". Az ember a sokadik ilyen után megundorodik ha nem figyel. És egyre bunkóbb is lesz az olyan semmitmondó levelezések miatt, aminek a felszínessége és fantáziátlansága üvölt arról, hogy ebből sem lesz semmi minőségi, cserébe itt a farkam.

Más: a net egy rohadtul hasznos dolog, csak sok gyökér otthonába eljut, akik itt kiélik és megteszik azt, amihez máshol nincs pofájuk. A hülye fétiseikkel, idióta játszmáikkal, asszonyka mellől álló fasszal flörtölgetve rajta keresztül, stb. Alapvetően két dolog vágja taccsra az embereket párkapcsolati szempontból a neten: a kamuéletek, amiket látnak és amikbe ők is behúzzák magukat az efféle elvárásokkal, illetve a sunnyogás és a titkolózás lehetősége azáltal, hogy minden elérhető, anonim is lehetsz, de elég csak lejelszavaznod a kis trágyakupacodat és soha senki nem jön rá otthon. Ez teszi tönkre a kapcsolatokat és ássa alá azt, ami kialakulhatna, ha nem szabadulna el ennyi normálatlan, aberrált szarkupac, akivel személyesen nem is találkoznál mert nem jársz olyan lepra helyekre, mint ahova ők szoktak.

Mindig olyan pasikkal feküdtem le, akiket élőben ismertem meg. "Érdekes módon" a netesek közül egy se akadt, akivel azt éreztem, érdemes folytatni.

Eleve egy jó pasi mer kezdeményezni élőben.

"Ugyanakkor az olyan nők száma, akik "sok" pasival feküdtek le, FOLYTON NÖVEKSZIK."

Ennek semmi köze az internethez, inkább ahhoz, hogy régebben egx nőnek a sok partner szégyen volt, míg a férfiakat nem szólták meg emiatt. Itt inkább a felháborító kettős mérce eltűnéséről van szó.