Megvan mindenem, de nincs akivel megosszam, hogy változtassak ezen?

Olyan anyagi biztonságban élek,amiről mások csak álmodhatnak. Annyi mindent csinálhatnék, de nem csinálok semmit, mert nincs kivel. A barátaim szétszóródtak, a családom leszar, bartánőm nincs.

Persze sokan mondják,h élvezd egyedül az életet, meg hogy így is boldog lehetsz...Egy darabig én is ezt hittem és évekig nem is vágytam társra,hanem élveztem az életet,de utólag rájöttem,h ez nem volt élvezet és élet sem. Kiégtem, olyan ürességet érzek, mint még soha. Már nincs kedvem semmihez. Annyi mindent csináltam már egyedül, hogy ráuntam az egyedüllétre. Hiába a sok pénz,a sok élmény, a sok lehetőség, ha nincs akivel megosszad, akkor szart se ér az egész.

Az energiám teljesen elfogyott, olyan enervált lettem,h a munkát,vásárlást nehezemre esik elvégezni. Ördögi körben vagyok, mert nincs energiám ismerkedni, de közben meg pont hogy társaságra lenne szükségem. Ha valaki jobban közeledik hozzám,ellököm magamtól, pedig mindennél jobban vágyom egy társra, mégis aki velem akar lenni, az valahogy sosem kell nekem.