Csak én látom azt hogy manapság már nem divat küzdeni a másikért?

A párommal nem küzdöttünk egymásért, mert nem kellett. Mindketten szerettük volna a másikat és küzdelem nélkül meg is kaptuk.

Az már régen rossz, ha valakiért küzdened kell.

21/L, ő 23/F

Akkora a választék a nőkből társkereső oldalakon, hogy totál felesleges kűzdeni.

Ha nemet mond, ott van 100 másik.

Amelyik nő elvárja, hogy kűzdjenek érte, pasi nélkül marad.

Nagyon helyesen! :D

Szerintem itt szét kell választani kétféle "küzdelmet" a másikért.

Az egyik fajta küzdelem az, amikor valaki azért küzd meg, hogy a másik embernek megtetsszen. Ez valóban manapság már szinte fölösleges erőfeszítés. Legalábbis én férfiként azt tapasztaltam, hogy a nők egyszerűen nem adnak szinte semmi lehetőséget erre. Legfeljebb 3 találkozás után, de leggyakraban már egyetlen találkozás után visszavonhatatlanul döntenek, mint valami rögtönítélő bíróság, ahol fellebezésnek nincs helye. A régimódi udvarolgatásnak, amelyben a nő lehetőséget adott, hogy valóban meg is ismerje a férfit hónapokig tartó ártatlan találkozgatások során, mielőtt döntene a kapcsolat komolyabra fordulásáról, nincs esélye.

A másik fajta küzdelem az, amikor valaki a már meglévő társáért küzd meg akkor, amikor úgy érzi, hogy kezdi elveszíteni. Például elkezd kedveskedni hozzá, körülrajongja. Erre még időnként adnak esélyt a nők, de nem mindig. Sokszor meghozzák a negatív döntést magukban még azelőtt, hogy az eltávolodásnak nyilvánvaló jele volna, s általában onnan már nincs visszaút.