Egy idő után ti is elfáradtok a csalódások után és beleuntok a társkeresésbe, kapcsolat kialakításba?

Elnézést ha általánosítok, akinek nem inge...de inkább ezt csak mi férfiak értjük. Mi legyünk jópofák, mi alkalmazkodjunk, mi tegyünk meg mindent egy párkapcsolatért. Itt vagyok fiatalon, hogy belefáradtam, elfáradtam. Jogos, lehet velem van a hiba, de adtam már alább az igényeimnek is, és még így sem adatik meg egy érzelmekkel teli őszinte kapcsolat. Az meg hogy felénk támasztanak elvárásokat megint csak bicskanyitogató. Azt is rühellem, hogy én nyissak mindig, máskülönben le sem sz@rnak a túloldalról, és ha úgy igazán együttlétről lenne szó már visszahúzódás észlelhető, vagy éppen elővett egy másik “érmét” a tárcából.

Cserébe mit kapunk? Minden férfi egyforma, egyik sem normális, mind unalmas, ez jobb pasi, de ennek több pénze van...mondja azt bárki is hogy nem ért egyet velem.