Belefaradtam a tarskeresesbe, de maganyos vagyok! Mit tegyek?

Két hónap az igen kevés bármire!

Tolerancia gondok vannak?

Neked legalább voltak kapcsolataid, másnak nincs.

Mit csinálj? Tanulj a hibáidból, és folytasd tovább.

Én megfogadnám, amit a 2-es hszóló mondott.

Veled van gond, ugye azt tudod? Nem vagy tisztában magaddal, így rácsapsz úgymond minden lehetőségre, de aztán kis idő múlva rájössz, h nem ezt kerested.

Egy ember, ki tisztában van önmagával (ki ő, mit tud adni), tisztában van azzal, h milyen társat szeretne, például egy társkereső oldalon, elég szépen el tud lavírozni, megtalálni, akit keres. Nem két perc alatt, azt azért hozzátenném. Szépen, türelmesen, míg felbukkan az, akit keresett. És, akkor az a kapcsolat nem két hónapra fog szólni...

Ebben is meló, meló kell, na és türelem. A nyervogást, rinyálást meg felejtsd el. Minden csak rajtad áll.

Ne görcsölj rá. Én a második válásom után regisztráltam fel 35 évesen egy ilyen társkereső oldalra a reménytelenek teljes nyugalmával, hogy beszélgethessek. Azt hittem, hogy 2 gyerekkel úgy sem fognak rám normális férfiak írni, erre rögtön a legelsőről kiderült, hogy már akkor tetszettem neki élőben, mikor még csak 1 gyermekem volt és szingli voltam, csak akkor nem mert lépni. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy légy türelmes, valahol rád is vár a szerelem.

Viszont azon el kellene gondolkodnod, hogy mit is akarsz valójában egy párkapcsolattól, mert ha csak 2 hónap toleranciád volt leghosszabban egy kapcsolatban és nem voltál kompromisszumkész, akkor benned is van hiba.

Lehet itt okoskodni meg minden, keresni a hibát magadban, másokban, mint ahogy itt írják.... Egy fix az ember a saját személyiségét nem fogja tudni megváltoztatni. Alakítani lehet rajta, kicsit formálni stb. De én azt mondom nehogy már kiforduljunk való önmagunkból mert egyébként nem kellünk senkinek.

Ugyan ilyen idős vagyok mint te, és ugyan úgy egyedül.

Nekem a hobbijaim adnak feltöltődést, a terveim mikor sikerül megvalósítani őket. A természet, az élet kis apró szépségei, csak meg kell látni őket. Úgy alakítom az életem hogy minnél nyugodtabb legyen, és hogy elérjem a vágyaimat. Persze sokszor ott állok egyedül és tök magányos vagyok én is, de túlnyomó részben próbálom ezt elkerülni azzal hogy hobbizgatok, sportolok, barátokkal találkozom, stb.

Szerencse is kell ám hogy megtaláld az igazit.

Csak egy példa, nemrégiben találkoztam egy illetővel aki egy olyan dolog révén találkozott egy szimpatikus nővel amibe pár hónapja került bele. Én ebben a dologban már jó 4 éve forgolódom, és 1 olyan illető volt akivel privátban találkoztunk, ott is kiderült batátja van... Szóval nem is tudom, nincs erre jó recept, szerencse kérdése.