Sok férfi társam miért hiszi azt, hogy ha egy nő kedves, akkor egyből flörtöl vele?

Írtam ahhoz a kérdéshez, le is lettem bunkózva, mert felhúztam magam azon, hogy valaki abba is belelátott valamit, hogy azt mondtam a srácnak a sztoriban, hogy "sajnos nincs párom". Komolyan nem értem, miért elemzik az ember minden egyes szavát... Ezt sem úgy értettem, hogy sajnálom, hogy foglalt vagyok, hanem úgy, hogy sajnálom, hogy mást remélt tőlem és én arra nem vagyok a megfelelő jelölt, ezért fölöslegesen próbálkozott. A lottózóban is azt mondják, hogy sajnos nem nyert, pedig az aztán aligha sajnos... :D Na mindegy.

Amúgy szerintem az is lehet a baj, hogy sok esetben eleve olyan férfiak jönnek oda nőkhöz, akik teljesen vakok a jelekre és csak eredményt akarnak látni. Sokszor előfordult nálam is olyan, hogy rá sem néztem az illetőre, halvány szikráját nem jeleztem az érdeklődésnek, de odajött, nem is tudva, hogy hogy viszonyulok hozzá, jóformán arra alapozva mindent, hogy én külsőre tetszettem neki, neki meg én kellek és nagyjából ebben kimerültek az érvek. És ha ezzel a típussal kedves vagy, akkor abból általában szívás lesz, mert talán csak az hatja meg, ha egyértelműen, bunkón elküldöd, addig véletlenül sem áll le, akkor sem, ha nem kap tényleges megerősítést.

Múltkor jöttem haza munkából, az egyik gyökér ügyfél lehozott az életről. A metrónál megjelent mellettem egy fószer, rám néz, megkérdezi, mi a bajom. Mondom semmi különös. Dehát rossz rám nézni, meséljem el! Áh, mondom, tényleg semmi különös, volt a munkahelyemen egy idegesítő fazon és sok volt mára. Jó, akkor menjünk kávézni, neki kisírhatom a bánatom. Mondom neki, hogy nem hiszem, hogy a barátom ennek örülne. Erre elkezdi, hogy munkahely, mi? A barátoddal van baj. Bántott? Na, itt már kinyílt a bicska a zsebemben, de nem válaszoltam neki. Erre elkezdi, hogy milyen férfiakat szeretnek a nők és hogy rossz rám nézni. Felpillantottam, mert már tele volt a tököm: Hát akkor ne nézz rám bmeg. És arrébb mentem. És annyi ilyen van... Ha kedves vagy velük, még megmagyarázzák, hogy ez annak a jele, hogy rossz a kapcsolatod...

Velem szerencsére ritkán esett meg ilyesmi, hogy félreértenek, pedig sokakkal kedves vagyok. Szomszédokkal (2 egyetemista srác) is baromi jól összebarátkoztunk, az egyiknek tudom, hogy tipikusan az esete vagyok, mert kb kijelentette, én megköszöntem a bókot, és kész. Előtte is említettem, hogy együtt élek párommal, meg láttak is már vele. Sőt, vele is jóban vannak, néha átmászkálunk inni, beszélgetni egymáshoz. Próbálkozni sose próbálkozott, csak szókimondó. Én pedig soha nem is kérettem magam, mert minek? Szeretem páromat, ő pedig egyébként sem jön be.

Munkahelyemen pedig van egy srác, akivel jókat szoktunk hülyéskedni, nyáron vizipisztollyal lövöldöztük egymást, amikor a másik nem számított rá. De rengeteg ilyen hülyeségünk van, amivel egyszerűen jobban telik a nap. De hála a jó égnek ő eléggé a "lányok kedvence", sokszor kis hölgy koszorúban mászkál, és itt a vicc, nem akarnak egymástól semmit. Egyszerűen tényleg jó fej a srác, jó a társaságában lenni. Sokszor volt, hogy csak úgy, mindenféle esemény vagy alkalom nélkül csokival rohangált körbe, és kínált mindenkit. Így vele sok mindenki kedves, nem hiszi azt ennyiből, hogy bárki közeledne felé. Egyébként ő is tudja, hogy van párom, azt is tudja, hogy komoly a kapcsolatunk, volt már szó erről, többször is. Egy percig se volt félreértés ebből.

Szerintem azok látnak bele többet, meg kezelik nehezebben, akikkel általában nem kedvesek mások, nincsenek hozzászokva. És szerintem ez nagyon szomorú. A legapróbb kedvességre is úgy ugranak, mint egy szomjazó sivatagjáró egy pohár vízre. Emiatt nyilván rosszul kezelik a visszautasítást, és nem is értik, hogy ez miért nem flört, mi az, hogy valaki csak úgy indok nélkül kedves.