Nők! Tapasztaljátok, hogy ahogy egyre idősebbek lesztek, egyre kevésbé kellettek a férfiaknak?

Nem tapasztalom.

52/N

#32

Ott téves az eszmefuttatásod, hogy szerinted egy átlagos férfi előtt felsorakozik 10 különböző korú nő és választania kell csak.

Bizonyos kor után már veszít a külső által keltett vonzerő jelentősége tartós kapcsolatban a többi skillhez képest.

Régen sem kellettem, így végül is most sem kellek kevésbé.

Az viszont igaz, hogy nekem egyre kevésbé kellenek. Beletörődtem a sikertelenségbe + nem nagyon látok magam körül olyan kapcsolatot, ami valóban jó, amiben szívesen élnék. Néha valahonnan jön egy "de jó lenne..."-érzés, olyankor egy rövid időre kicsit rosszabb passzba kerülök, de ennyi. Eltelik egyik nap a másik után egyszerűen, nyugalomban, takaréklángon. Arról szerencsére már le tudtam szokni, hogy azon agyaljak, ennek így mi értelme. Amíg van családom, rokonságom, addig érdemes... Utána pedig majd találok valami mást.

Én nagyon pattanásos kamasz voltam, és fogszabályzós is, akkoriban ez gúny tárgya volt. A fogszabályzó tönkretette a fogzománcomat, az így kialakult fogfájásommal a fogorvosok csesztek foglalkozni, mire találtam olyan fogkrémet, ami legalább a tünetet kezeli, a 20-as éveim közepére értem, addig mosolyogni sem tudtam felszabadultan, mert egy kis szellőtől is belenyilalt a fájdalom a fogaimba, ami elég szar érzés, és a pattanásos időszakom is eléggé kitolódott (különféle kezelési próbálkozások ellenére, igen, bőrgyógyásznál is jártam...). Kinek kell egy nem mosolygó pattanásos fiatal felnőtt lány? (18-20 éves még inkább lány, mint nő)

Na most a 20-as éveim közepétől elkezdett megszűnni az állandó fogfájásom (persze ennek feltétele az a fogkrém) és a pattanásosodás is jelentősen csökkent, lecsillapodtak a kamaszkorban még tomboló hormonok. Végre tudtam felszabadultan mosolyogni, nevetni. Szebb lettem, felszabadultabb lettem, dolgoztam, lett saját jövedelmem, megtakarításom, tudtam fizetni magamnak sportot, ami javított például a testtartásomon is, javult az állóképességem, megszűnt a sok ülés (iskola, ülőmunka) miatti hátfájásom... stb.

Nyilván senki nem lesz fiatalabb, de az biztos, hogy én nem lestrapáltabb lettem 30 fölött, hanem fittebb, magabiztosabb, önállóbb, és megszűnt pár problémám, ami a kamaszkoromat és a 20-as éveim első felét megkeserítették.