Mit tegyek ha nem tudom lenyugozni a ferfiakat? Nem erzem azt h hatassal lennek rajuk, barmelyik is akarna engem

Én meg nőként azt tapasztaltam, hogy minél feministább, és minél inkább férfiakra felháborodott feminista lettem, és teljesen magamba fordulva, gondolatban rájuk puffogva közlekedtem, annál több nyálcsorgató tekintet követett. (Erre "ébredtem" úgymond a mély elgondolkodásból.) Magam sem értem az összefüggést, de tényleg így volt. Valószínűleg az lehetett a dolog nyitja, hogy a fölháborodással egy időben életemben először elkezdtem büszke lenni a női mivoltomra, és őszintén gondolni / érezni, hogy önmagamban is értékes vagyok. Addig meglehetősen önértékelési zavaros voltam. Arra is volt példa, hogy amikor gondolatban röhögve elküldtem a fenébe valakit, akinek korábban nem kellettem, és úgymond "visszaszereztem a büszkeségem", na, akkor megint akadt egy csöpögő tekintet. Általában nem nagyon szeretem ezeket elmesélni, de akkor is így volt. Ja, és volt egy barátnőm, aki meg mélyen antiszemita volt, és mikor együtt mentünk feminista szabadegyetemre, akkor őt meg egy kaftános-pajeszos ortodox zsidó pasi bámulta a villamos szemben levő ajtajától úgy, mintha legalábbis istennő volna. Érdekes, nem?

#13-as, ki lehet alakítani, kemény munkával, aminek az első lépése, hogy az ember kihúzza a fejét a s*ggéből, és egy kicsit szélesebb perspektívából kezdje szemlélni az egész világot, és benne saját magát.

Jesszusom, a verébből sohasem lesz papagáj, nyerd el a szívét máshogy vagy másnak.

#18-as, éppen emiatt. A gödör meg pont azért van, hogy kimásszon belőle az ember.