Mit csináljak ha férfi létemre reménytelenül hipergám vagyok?

A legtöbb férfinek annyi elvárása van, hogy egy nőnek legyen női nemi szerve, max még annyit, hogy ne legyen idős és kövér. Én viszont sajnos betegesen válogatós vagyok, nem csak alap elvárásaim vannak, de sajnos a külső területén a legkisebb apróságok is zavarnak és hosszú távon kizáró tényezők.

Olyan apróságok is zavarnak, hogy ha valakinek nem teljesen szimmetrikus az arca, az egyik szeme nagyobb mint a másik, a melle nem pont olyan szögben dől ahogy az ideális lenne, a lábujjai furcsa alakúak, a punciján a kis szeméremajkak túl nagyra nőttek, nem olyan szép babapunci (hétköznapi nyelven: salátás), és stb.. ilyen apróságok.

Az előző barátnő szerűségem pl. 22 éves modell csaj volt, fényképeken eszméletlenül jól festett, gyönyörű arc, tökéletesnek tűnő test, de volt 2 hibája is: a bal mellén volt egy anyajegy ami nem tetszett és zavart, a mosolya pedig nem volt szép, ami a képekről nem látszott. Élőben takarta is az arcát amikor mosolygott.

És ilyenkor mindig rám tör egy ilyen pszichés pánikroham, hogy úr isten, ilyen nővel kell leélni az egész életemet? Akinek pl. nem szép a mosolya és anyajegye van ami nem tetszik. Ez kicsit beteges, én is tudom. Szinte senki nem tökéletes, én mégis a tökéletesre vágyom.

Talán kamasz koromban túl sok retusált képes nőket bámultam, vagy nem tudom, hogyan alakult ez ki. De most nem tudom mi tévő legyek, ha ilyen apróságok miatt is szakítanom kell kényszeresen egy nővel.

Mi tévő legyek ilyen irreális elvárásokkal?

(Az már csak hab a tortán, hogy mindemellett én sem vagyok egy főnyeremény pasi egyáltalán, tehát még nyújtani sem tudok semmit a magas elvárásaimért cserébe, nem is értem egyáltalán miért álltak szóba velem azok a nők akik eddig voltak)

Mit tegyek?