Hogy tudnék neki titokban segíteni, úgy hogy soha ne jöjjön rá, hogy én voltam?

Van egy lány, akit szeretek. Elég bonyolult a sztori, nem is nagyon részletezném. A lényeg, hogy minden próbálkozásom ellenére elutasított, amit én tiszteletben tartok. Valószínűleg soha többé nem fogok vele találkozni.

Anyagi szempontból egész más a hátterünk(ami engem amúgy egyáltalán nem érdekelt), az én családom nagyon gazdag. Mindig megvolt mindenem. Tipikus flegma úrifiú lett belőlem,akármennyire is küzdök ellene, még mindig ilyen vagyok valamennyire. Ő pedig már 13 éves kora óta dolgozik, folyamatosan segít otthon a szüleinek, miközben dolgozik. Valamennyire biztosan kedvelt, de mindig tartott egy távolságot is tőlem, ha bármiben segíteni akartam neki, azt végül sosem fogadta el. Egyik utolsó beszélgetésünk kapcsán elmondta, hogy külön akar költözni a szüleitől, kell egy albérlet, ahol ki tudja magát pihenni,csak nem tud, mert többe kerülne, mint a fizetése(illetve elég speciális igényei vannak,amit itt most nem részleteznék). Kérdezgettem, h nincs e valaki,akivel együtt tudna menni, de nincs.

Nagyon,nagyon rossz érzés volt, hogy ott álltam mellette, mint egy balfék és tudtam, hogy nem segíthetek neki, mert tőlem úgyse fogadná el. Nagyon fájt nekem, hogy így látom őt, fáradtan és boldogtalanul.

Az lenne jó, ha valahogy titokban tudnék neki segíteni. Szeretném, ha boldog lenne, még ha nem is találkozunk többé.

Tudom, hogy el kéne őt amúgy felejtenem, és rajta is leszek ,csak előtte még jó lenne valamit tenni érte, nekem így könnyebb lenne továbblépni, mert iszonyúan fáj, hogy ő szomorú.