Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elmondjam neki, vagy éljünk ezzel a hazugsággal?
21 éves vagyok, a barátom 10 évvel idősebb. Mindig nagyon féltékeny volt, kb az első naptól. Nem tudom mi miatt. Nagyon szeretem, és azóta meg sem fordult a fejemben, hogy mással legyek, amióta megismertem.
Van egy fiú, akivel a barátom előtt együtt jártunk, de nagyon rövid ideig. Pár hónap volt, de a fiú többet akart, nagyon kedves velem azóta is, de kb ennyi.
Én is érzem, hogy bármikor újrakezdené velem, de én nem akarom, és nem is teszek úgy, teljesen egyértelmű a viselkedésem, de bunkó nem leszek vele, még a barátom miatt sem.
A barátom azonban nem tud ezen túllépni. Tuti, hogy ezzel a fiúval szemben nincs önbizalma. Volt például, hogy őszintén megkérdezte, hogy miért nem azzal a fiúval vagyok, miért őt választottam.
A probléma az, hogy hazudni kényszerültem a barátomnak. A barátom nagyon agresszív, ha erről a fiúról van szó. Amikor megkérdezte, hogy lefeküdtünk-e akkoriban, én azt mondtam neki, hogy nem. Nagyon váratlanul ért a kérdés, és akkor már sokszor összevesztünk ezen. Mikor így is ilyen, mi lenne ha megtudná? (Egyébként 1 évig meg sem kérdezte, én meg addig annyit mondtam, hogy jártunk egy rövid ideig, magamtól persze, hogy nem akartam megmondani)
Másrészt nem érzem ezt normálisnak, hogy bármiben is hazudjak neki.
Nemrég el akartam mondani neki, de tényleg nagyon durva, ha róla van szó. Például múltkor bejött ez a fiú a munkahelyemre, és váltottunk pár szót, mikor a barátom is odaért, hazamentünk és nagyon összevesztünk. Nem éreztem jogosnak a dühét, mert kb 5 percet beszéltünk. Mondtam neki, hogyha nem hagyja abba, akkor ennek vége lesz. Erre mikor el akartam menni megszorította a csuklómat, hogy én ezzel őt ne fenyegessem.
Alapvetően nem ilyen, csak ebben a témában.
Álljak elé mondjam el? Akkor kiborul, hogy miért hazudtam biztosan oka van. Ráadásul akkor a féltékenysége fokozódni fog. Nem? Vagy hagyjam ebben a tudatban?
De, azzal a fiúval igenis legyél bunkó!
Nem ért a szép szóból.
A barátodnak ne mondd el, csak simán szüntesd meg az életedből azt a férfit.
Nem a fiúbarátokkal van a baj, hanem az olyanokkal akikkel jártatok, és utána még mindig rádmászik.
Pszichológiailag akkor szokott valaki ennnnnyire féltékeny lenni ( és az emberek többsége megsajnálja, hogy szegénynek nincs önbizalma biztos....) ha nem teljesen egyenes ő maga. ( pl. titokban csajok seg.gétnézi esetleg több)
A másik ember nem tulajdon, nem birtokolhatja.
És igen, mi van ha lefeküdtél az exeddel?? na, mi? semmi :)
Vigyázz az ilyen emberrel, mert párkapcsolati agresszió,meg lelki zsarolás várható !!
Az erőszakoskodás nem elfogadható, de azért valljuk be van alapja. Attól mert titkolózol a párod előtt még érzi, hogy nem vagy vele őszinte.
Nem minden ember viseli el, hogy volt pasikkal meg nyomulós udvarlókkal tartsa a kapcsolatot a párja. Most lehet azzal jönni, hogy úgy sem tudja, de azért még érzi, hogy itt valami nem oké.
Én és még sok ismerősöm is azon a véleményen vagyunk, hogy nem is kezdenénk kapcsolatot olyannal akinek az exei ennyire fontosak. Valószínűleg a párod is ilyen ember.
Szerintem kár neki elmondani, mert ő ezt sosem fogja elfogadni. Neked viszont el kéne dönteni ki a fontosabb. Ha a párod, akkor építsd le a volt faszid, ha az ex akkor meg szakíts a pároddal és keress olyat akinek ez belefér egy kapcsolatba.
Az ilyen nők mire számítanak? Most komolyan meg akarod várni, hogy meg is verjen, mert épp nem tetszik neki valami? Hagyd ott ezt a barmot, hisztizzen anyukájának, vagy akinek akar, meg agresszívkodjon egyedül...
Úristen, volt már előtte pasid, ezen aztán megéri kiborulni meg szorongatni. Ez a pasi nem ép, az tuti.
"A barátom azonban nem tud ezen túllépni." - itt tartottam az olvasásban, amikor egyértelművé vált, hogy a párod valószínűleg rálépett a bántalmazás útjára. Amit innentől írsz, mondatról mondatra csak megerősítik ezt. Ha nem akarsz fiatal felnőttként mindjárt lelki- és idegronccsá válni, elmondom mit tegyél. NE mondd el neki, de NE éljetek ezzel a hazugsággal se, azaz szakíts! Azt is úgy, hogy amikor bejelented, onnantól fogva folyamatosan legyen veled valaki, hogy ne merjen neked támadni. Azt látom, hogy nagyon nem látod, mekkora veszélyben vagy. Már bekapcsolt nálad az a tipikus bántalmazotti hozzáállás is, hogy mentegeted a bántalmazót: "Alapvetően nem ilyen, csak ebben a témában." Neked belülről úgy tűnik, hogy csodás szerelmi kapcsolatban éltek, csak szegény néha ilyen, meg olyan, de egyébként minden jó és az agresszió csak egyszer volt, különben is megbánta, meg satöbbi. Kívülről sokkal világosabb a dolog és bántalmazások százezreinek a tipikus példáit lehet simán felismerni a Te kis "ártatlan" sztoridban. Kérj segítséget a szüleidtől, mondd el a barátaidnak, hogy a párod agresszív és folyamatosan tartsd velük a kapcsolatot. Hidd el, minden áldozat azt hiszi, hogy az ő párja más, "csak egy kicsit hirtelen haragú", de egyébként minden teljesen oké és boldogok együtt, meg hogy meg tudják oldani a problémáikat. De ez a beteges féltékenység és a fizikai bántalmazás sajnos egyértelművé teszik, hogy ugyanazon az úton jársz, ami számtalan embert megnyomorított már testileg és érzelmileg is, és amit eddig senkinek nem sikerült "megoldania" belülről. Ne próbáld elhitetni magaddal, hogy Neked menni fog vagy hogy a Tiéd más, mert nagyon nehéz felállni utána.
Azt meg muszáj megjegyeznem, hogy amit a 12:11-es ír, gyakorlatilag büntetőjogi kategória: "Az erőszakoskodás nem elfogadható, de azért valljuk be van alapja." Elképesztő, hogy valaki ilyet ma teljes természetességgel leír. NEM, az erőszakoskodásnak semmilyen körülmények között NINCS alapja! Emberek vagyunk, van akaratunk, tudunk uralkodni magunkon, mindig a mi döntésünk, hogy mit reagálunk mire. Persze valószínűleg a hozzászólóban is csak a jól ismert áldozathibáztató reflex kapcsolt be, ami ilyen hiedelmekkel próbálja hárítani a nyilvánvalót, hogy az erőszakot elszenvedőre terheli a felelősséget azért, mert bántalmazták! Abszurd...
Figyelj már 6-os, hol írtam olyat, hogy jól tette a kérdező párja, hogy megszorította a karját? Pont azt írtam, hogy ez NEM helyes. Ezt a részét helytelenítem. Azt ettől független megemlíthetem, mert tény, hogy a kérdező hazudozik a párjának és sunyi módon viselkedik vele. Erre vonatkozóan írtam, hogy a haragja meg jogos. A kettő két külön dolog. Ne legyél már ilyen okos!!! Ki hibáztat itt "áldozatot"???
De gondolom itt ezt már nem lehet megjegyezni, a kérdező minden alól feloldozást nyer azáltal, hogy ismétlem HELYTELENÜL reagál a párja az ő viselkedésére.
Egyikotok sem tud felnott modjara reagalni a helyzetre. Te azert vagy hibas, mert nem zarod ki a regi kapcsolatot, a baratod meg azert mert feltekenykedik.
Nem, nem az a megoldas, hogy egyutt maradtok. Lathatoan egyikotok sem alkalmas parkapcsolatra. Aki attol valo felelmeben, hogy a masik mit fog tenni inkabb hazudik, arra azert nem lehet azt mondani, hogy aso, kapa, nagyharang. A hazudozas minden szinten kapcsolat rombolo. Fejezzetek be egymassal, nem passzoltok.
43F
#7 Ezt írtad: "Az erőszakoskodás nem elfogadható, de azért valljuk be van alapja."
Ez azt jelenti a magyar nyelvtan mondatelemzési szabályai szerint, hogy az erőszakoskodásnak VAN alapja. Ha nem erre gondoltál, máskor írd azt, amire gondolsz. Ami a tartalmat illeti, pontosan a bántalmazók a legnagyobb játékosok, sunyik és hazudozók, úgyhogy ha még arra erősítesz rá, hogy az áldozat érezze magát bűnösnek, Te is csak ugyanazt erősíted, hogy ezek a szerencsétlenek maradjanak benne a bántalmazó kapcsolatokban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!