Mit tennétek, ha az akit szerettek kimegy külföldre?

Most lehet megköveztek de 20-on évesekről van szó, ahol túlnyomó tészt fiatal korban kezdődött kapcsolatok egyébként is felbomlanak.

Viszont azt mondod kérdező hogy közös álmotok hogy ott éljetek. Meg azt hogy 2,5 évet te nem tudsz várni, feláldozni...

Ez 2 dolog miatt is gáz... Egyrészt nem vagy képes ennyi időt érte feláldozni, másrészt ő ennyi idő alatt berendezkedhet, tapasztalatot szerezhet kint, megalapozhatja az új életet. Ami külföldön az első pár évben nem egy tündérmese! Főleg Svédországban...

Tehát ennyi időt azért sem vagy képes feláldozni hogy ott jobb körülmények között élhess mint itthon.

Persze mondhatod hogy majd akkor később mész egyedül... Nyilván megteheted.

Külföldön élőként írtam mindezt, úgy hogy 2 évet terveztem itt de már 7 nél járok, a 2,5 év az semmi, nagyon gyorsan elrepül!

Utolsó: már így is elcseszett egy ilyen gyáva szarra 3 évet az életéből, na meg a termékeny éveiből.

Jó, ha nem akar gyereket, az utolsó mellékes. De azt se mondta, hogy nem akar.

Ha meg várna rá még három évet, az már 6 lenne, vagyis több, mint fél évtized. És minél többet elcsesz az ember egy nem működő párkapcsolatra, annál nehezebb túlesni rajta. Pláne, ha az elsőről van szó.

Szia. Te rosszabb helyzetben lennel mint en. Tulajdon keppen nekem is a parom kint dolgozik mar tobb, mint fel eve Osztrakban. De o minden hetvegen haza jon. Penteken este erkezik es vasarnap este megy haza. Viszont ha ugy veszed nyolc napot van otthon egy honapban. Abbol a nyolc napbol kell felhasznalnia a baratokra, mert termeszetesen azt sem szabad elhanyagolni, a csalad ôss plusz a szerelemre is. Nagyon keveset vagyunk egyutt, de csakis arra tudunk gondolni mind a ketten, hogy lesz ez meg jobb is. Hogy csakis kettonkert tesszuk azt amit teszunk, alapozzuk a jovonket. "s oszinte leszek meg egy eve sincs hogy egyutt vagyunk, de mar megkerte a kezem, ehhez nem kerek hozza szolasokat, de valojaban azt erzem, hogy nagyon sok kapcsolatnal, mellesleg olyannal, akik napi szinten egyutt vannak, ezerszer jobb a kapcsolatunk es sokkal komolyabbak is vagyunk.

Csak azt tudnam tanacsolni, hogy en mindenkepp biztatnam ot es a kapcsolatunkat is, mert ha tenyleg szeretitek egymast nincs semmiben sem akadaj. Teljen el az a ket es fel ev, aztan tudjatok majd ugy is nagyon jol utana egyutt lesztek. Ha terveitek vannak, nem szabad feladni egy kis tavolsag miatt. Ha tudod, hogy te mig elmenne nem csalnad meg, meg benne is bizol, akkor miert ne sikerulhetne? A celokat, almokat, terveket nem szabad feladni es ha bele gondolsz ezekbe a dolgokba, es csak azt latod, hogy ezt csak vele szeretned megvalositani, akkor ne is gondolkozz azon, hogy elhagynad, emg hogy mennyire nehez lenne. Ki kell birni, aki meg ebben nem hisz, az meg nem elte at ezt a dolgot ôs nem szeretett igazan. En szemely szerint tavaly mikor ossze jottunk a parommal, nem tudtam elkepzelni, hogy csak hetvegente fogunk talalkozni, es meg most is nehez, mert nehez es elarulom azt is, hogy miert. Azert mert onzo segg vagyok ôs amikor haza jon, en csak azt akarom, hogy velem legyen, pedig ezt nem lehet. Senmmitol sem foszthatod meg. Es igy meg kevesebbet vagyok vele, mint amennyit lehetne, es faj, megszakad a szivem. De akkoris ott van az a gondolat, hogy ossze szedjuk magunkat, veszunk egy hazat, lesz ket csodalatos gyermekunk, es ott lesz a szerelmunk.

Ha neked a parod mondja azt, hogy ertetek teszi, hogy kimegy es dolgozik, hogy mindenetek meglegyen, akkor bizni kell benne. Ilyen az elet. Ha nem hinnel, es biznal masban, akkor nem is lenne ertelme az eletnek. ha meg okot ad ra, hogy meg sem kellett volna hinned neki, akkor az meg erosebbe tesz teged.

Egy szo, mint szaz. Ha szeretitek egymast, akkor nincsenek gondok es meg tudtok oldani mindent, :)