Pozitív példákat szeretnék olvasni. Volt már valaki ilyen helyzetben?

Talán akkor tudom elképzelni, ha mondjuk A futott B után, B meg ezt nem értékelte, utána viszont rájön, hogy A mégiscsak fontos volt neki, és most már ő tesz erőfeszítéseket, mert egy kapcsolat az 50-50% elvén alapul, és az erőviszonyoknak valahol ki kell egyenlítődniük. Ha A mondjuk továbbra is 80%-ot tesz bele, B meg csak 20%-ot, és nem hajlandó megváltozni, akkor ugyanúgy nem lesz értelme az egésznek. De persze ritkán előfordulhat, hogy valaki pont akkor kezd el értékelni valamit vagy valakit, amikor már elveszítette, de el kell oda jutni, hogy mindkét fél akarja a változást, mert ha csak az egyik akarja, az kevés. Viszont az élethelyzetek is eleve csiszolják a személyiségünket, tehát akár az is lehet, hogy ha mondjuk évekig nem látták egymást, utána meg újra találkoznak, már mások az igényeik, és az új személyiségüket már jobban össze tudják egyeztetni. Nagyon sok hasonló szituáció van, aminek elég kevés az esélye, de azért mégsem lehetetlen, hogy megtörténik.