Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van/volt még valaki hasonló helyzetben? Változhat ez? Hogyan?
26 éves leszek.
Sose bírtam az egyedüllétet, és általában ha véget ért egy kapcsolatom, viszonylag hamar találtam mást. (Nem pótlékot, mert ha valaki iránt nem vonzódom, úgysem működik sokáig.)
De amióta véget ért az utolsó kapcsolatom, egyszerűen nem.
Többen próbálkoztak, tetszettek is, de ahogy pl eljutok valakivel akár egy csókig, vagy a felém irányuló érzéseiről beszél, bepánikolok, és menekülőre fogom.
Pedig vágyom egy kapcsolatra, jó lenne szeretni valakit, de nem tudok. (Testi kontaktusoktól is tartózkodom, pedig nem voltam ilyen soha.)
(Kiegészítésként még annyi, ami érdekes az egészben, hogy szakítások után eléggé kiborultam, iszonyatos hiányérzet, napokig nem tudtam enni, sírógörcsök. Én szerettem az utolsó exem, de ezek itt valahogy elmaradtak.)
válasza:Távkapcsolat volt, mert külföldön dolgozik.
És megcsinálta, hogy hazajött, nekem nem mondta el, de tudtam.
Üzenetekre nem reagált (direkt.)
Berágtam, egyértelműnek tűnt, hogy részéről ennyi volt, megalázva éreztem magam. (Facebookon töröltem azt, hogy vele vagyok kapcsolatban, a reakció az volt, hogy tiltott.)
Ezután közvetlen váltottunk pár üzenetet, csak szitkozódott, aztán lerázott.
2 nap múlva már magát okolta, hogy egy szemétláda, stb. De konkrét dolgokat nem tudok.
Azóta volt, hogy rám írt, hogy sokat gondol rám, nem tud elfelejteni,
válasza:Ennyi akkor beigazolódott amire gondoltam... nincs lezárva a kapcsolat... NEM mondta ki senki a végszót.
Csak azt tudom mondani szívem minden együttérzésemmel hogy vedd a lapot... A távkapcsolat egy amúgy sem működő dolog...
Ráadásul látható a helyzeten hogy Ő már feladta...
Az meg hogy ezek után még keresni akart hogy megbánta meg magát szidta az olyan számomra mintha valaki beleugrik egy szakadékba de esés közben még kapkod össze vissza hogy hátha meg tud kapaszkodni valamiben...
Ne legyen igazam... nem ismerlek titeket.. nem láttam a kapcsolatotokat... ez csak a véleményem ami hirtelen jött elő a kérdés és a leírtak alapján... lehet találgatásnak is nevezni. Talán majd valaki megerősít ebben az elméletemben.
Összegezve és a kérdésedre válaszolva: Az az oka annak hogy nem volt meg nálad a szakításos "rituálé" és az az oka annak hogy nem tudsz új kapcsolatot létrehozni hogy nem zártad le a régit...
Én aznap felfogtam, hogy vége, nem volt illúzióm arról, hogy ebből lesz még valami, mert tudom, hogy nem.
Nem mondom, hogy már nem gondolok rá, de pont a távolság (meg még van 1-2 dolog), amiért nem kár.
De ennyit másokra is gondoltam, sőt, a többi intenzíven megviselt.
Csak ha valaki közeledik hozzám, akkor egyszerűen olyan, mintha meg akarnának fojtani, ha azt mondja valaki, hogy kezd szeretni, szintén fullasztó érzést érzek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!