Miért nem értik meg egyesek, hogy a romantikus cukormázzal szemben az emberek a jobbat szeretik, és ha jön valaki, aki jobb, akkor azért el fogják hagyni a párjukat?

Nem értem, hogy ezekkel a kérdésekkel mit akartok bizonyítani vagy alapjáraton mi a célja.. :)

Egyszerű általánosítás és értelmetlen. (lehet lepontozni)

Miért csak akkor kellene kilépni egy rossz kapcsolatból, amikor jön valaki más, akiért el lehet hagyni azt, akivel eddig voltál?

Ha nem működik a kapcsolat, akkor meg kell próbálni megoldani a problémákat közösen. Ha ez nem lehetséges valamiért, akkor szakítani kell.

Azért felesleges valaki mellett szenvedni, hogy csak arra várj folyamatosan, mikor tudod megcsalni, elhagyni másért. Szerintem ez a szánalmas kategória, amikor nem mersz szakítani, mert annyira félsz egyedül lenni. Ezt a kapcsolatfüggő, gyenge emberek csinálják.

A való életben sem boldogtalan minden kapcsolat.

Illetve egy boldog kapcsolat se cukormázas romantika.

Ez az egész baromság, úgy ahogy van. Neked a házasság erről szól? Nekem nem. Hanem nagyrészt arról, hogy egy család vagyunk, összetartunk, szeretjük és segítjük, védjük egymást. Lehet, hogy mindenki másnak csak egy nő vagyok a sok közül, a férjem is csak egy férfi a millióból. Csereszavatos, jön másik.

De mi nem szexpartnerek vagyunk, hanem családtagok. Ahogy a gyerekem se fogom lecserélni, mert a szomszédé szebb, úgy a gyerekem apját sem.

Az elején lehet válogatni, hogy ki jobb, ki rosszabb, egész addig, amíg csak jártok. De akivel összekötöd az életed, és családot alapítotok, azt normális esetben elég jónak tartod, hogy kitarts mellette.

Szomorú, hogy ez egy ilyen szutyok világ lett, ahol fel kell rúgni a családot, mert a másiknak keményebb a se.gge.

"A nők nagy része szar kapcsolatban van. "

Ezt honnan szeded?

Es azt honnan, hogy a masikkal jobb lenne?

Normális lelki világú ember nem fog sínylődni egy sz..r kapcsolatban.

Aki meg igen, az komolyan lelki sérült, társfüggő, és bocs, de ilyen nekem nem kell.

Nem kell kisarkítani a dolgokat! A hűség nem azt jelenti, hogy ha a pasas napi hatszor rommá veri, akkor is kitartóan szereti. De az sem ép, ha valakinek a hűség csak addig létezik, ameddig mást nem talál, függetlenül attól, hogy mennyire jó, vagy rossz a kapcsolatuk.

A realitás valahol a kettő között van. Igenis, sok ember hűséges. Miért? Mert te akármennyire is antiromantikus, és érzelmileg renyhe vagy, sokaknak rengeteget jelent a szeretet, szerelem, törődés, megbecsülés. Lehet, hogy a barátnőmnek csálék a fogai. Lehet, hogy az alkata téglalap, kicsik a mellei, és lapos a feneke. Sőt, lehet, hogy néha zárkózott meg hallgatag. De hiába libegne el előttem egy külsőre tökéletes cicababa, legfeljebb megnézném, hogy oké, jó paraméterei vannak, de lépjünk tovább, mert ezen túl nekem ő semmit nem jelent. Ellentétben a barátnőmmel, aki mint írtam, lehet, hogy külsőre sokak számára semmi extra, de őt szeretem, és mellette vagyok önmagam.

És ugyanez igaz visszafelé is. Jöhet akármilyen Brad Pitt, egy kósza pillantás egy szerelmes embernek nem fog többet érni a társánál. Az élet pedig nem film... bizony, attól, mert két percig szemezel valakivel egy bárban, meg váltotok pár mondatot, még nem fogod őt megismerni. Megszeretni meg pláne nem. Akinek ennyi elég, az vagy egy R-betűs, vagy a kapcsolata diszfunkcionális, csak éppen van annyira kapcsolatfüggő vagy Stockholm-szindrómás, hogy ne merjen lépni.

Szóval akármennyire is fáj, de bizony nem mindenkinek sz..r a kapcsolata, és nem mindenki dobná el a szerelmét az első jöttmentért. Tetszik vagy nem, sokaknak jelent boldogságot az a lenézett romantikus maszlag, amit érzelmeknek hívnak.