Van értelme? Tartsak ki, vagy engedjem el?

Ez az ember téged csak használ de sem nem szeret, sem nem érez irántad semmi felelősséget. Az ingyen prostija vagy. Néha dob 1-2 szeretetmorzsát, meg néha nagy "kegyesen" elvisz vacsorázni és részéről le van tudva.

Egy ezred pillanatig nem lennék ilyen kapcsolatba.

A gyermekeidet meg miért teszed ki annak, hogy az életedben átjáróházat tapasztaljanak?

Értelme nincs.

De ezt addig nem fogod belátni, amíg ennyire piedesztrára emeled. Sokan az első jó vagy elfogadható opciót túlidealizálják és kb úgy is kezelik, hogy nem is lesz ennél jobb... Aztán mindig kiderül hogy van jobb.

Csak gyávák vagyunk felelősséget vállalni az életünkért.

3#

Megértem ha háborogsz, de miért nem lehet emberi hangnemez megütni, másrészt bárki bármilyen tapasztalt ugyanúgy belepottyan abba a bizonyos verembe. Idős férfiak huszonéves lányokért tudnak ugyanolyan hévvel lángolni mint fiatal korukban, számtalan levelezés fennmaradt az idők folyamán ezt tanúsítva, nőké nem, hiszen a társadalom ferde szemmel nézte volna még a plátói kapcsolatokat is ha nyilvánosságra kerülnek.

A kérdező meg bizonyára szárnyal most éppen, hiszen szerelmes, érthető ha szuperlatívuszokban nyilatkozik a "párjáról", majd lecsendesedik ez az érzés.

Hát nem azért mondom de mi az hogy szeret? Szeret de heti két napnál többet 'nem igényel'?

Sürgősen lépj ki ebből. Meg mi az hogy nem fejlődik a kapcsolatotok? Nem tervezi hogy összekoltoztok?

Nézd az én párom nagy csajozós volt, nem az az érzelem típus. Szavakkal se fejezi ki, de tettekkel igen. Ő minden nap találkozna velem, tervez velem! Benne vagyok a jövőképében és tett is érte amiből én ezt látom komolyak az érzései.

Ezt vizsgáld meg hogy a te barátod mit tesz.

De szerintem csak elvan veled

Erre figyelj oda szerintem.

25N

Ez a "működik a kémia" egy eufemizmus az "orbitális dugásra"?

Üríteni jár hozzád, csak szólok.

F

Sajnos ő nem fog változni, és te benne rekedsz ebben, így a te életed sem fog változni. Viszont azt gondolom, nem így akarod leélni az életedet, elmegy a fejed felet az idő, és egyedül maradsz, mert rá vársz.

Szerintem ne maradj így ebben, tudva hogy sosem lesz jobb. Most még valamennyire el vagy ebben a helyzetben, de később egyre több fájdalmat fog okozni. Vagy ha most jó neked, próbáld úgy felfogni, hogy jól érzed magad, míg nem jön el az igazi, aki akar veled élni.

Azért olvastam el a kérdésed, mert kicsit én is hasonló helyzetben vagyok jelenleg érzelmileg. Én jelenleg az elengedésen gondolkodom, mert én is belefáradtam, de nagyon nehéz amíg szeretem. Nálam a kérdés már inkább az, hogy hogyan szeressek ki belőle, hogy eltudjam engedni. Amíg szeretem, továbbra is mindent megfogok engedni neki, azt is ami fáj. Ebből az ördögi körből kéne kilépni valahogy. Ha gondolod, nyugodtan írj privátban. Kibeszéljük a helyzetet, és talán adunk egymásnak megerősítést a hogyan továbbra.