Mit akar? Nem tudok kiigazodni rajta?

Az utcánkban él egy nálam jóval idősebb családos férfi. Régóta jóban vagyunk, sokat összejárunk, vagyis pár család jár össze. Az életem egy elég szar szakaszában sokat segített, azóta különösen figyelmes velem. Nekem is és a férjemnek is feltűnt ez, de nem volt zavaró a dolog. Tavaly volt egy komoly műtétje, félt előtte eléggé. A műtét napján olyan félelem kerített a hatalmába, hogy dolgozni sem tudtam, délután nem mertem felhívni telefonon, hogy mi van vele. Férjem beszélt vele, mondta, hogy minden rendben van. Sajnos be kellett vallanom magamnak, hogy a barátságnál komolyabb érzelmeim lettek iránta. Leültem vele beszélgetni és elmondtam, hogy mennyire sokat jelent nekem. Rohadtul zavarba jött és csak annyit hajtogatott, hogy ő nem fog ennél tovább lépni. Én sem akartam és ezt szerettem is volna elmondani neki, de valami hülye indokkal lelépett. Pár hétig kerültem, ahogy tudtam, de feltűnés nélkül nem tehetem. Ő viszont ugyanúgy keresi a társaságomat, néha átölel és erősen magához szorít. Minden bizalmas dolgot elmesél. Szóval úgy tesz, mintha semmi sem történt volna. Pár hete megint átölelt, mire én elég agresszíven leráztam a kezét és elmentem. Kértem később, hogy beszéljünk. Mivel nem hülye, nyilván tudta, miről lenne szó, de elég gyorsan és lerázó módon kibújt alóla. Múlt héten elutazott és engem kért meg, hogy a leveleit kivegyem a ládából. Telefonált, hogy mikor hozza át a kulcsot, én leléptem valahová, a férjem otthon volt, odaadhatta volna neki is, de megvárt. Mikor hazajöttek, az első dolga volt, hogy átjöjjön a hülye leveleiért este 10-kor.

Nem értem ezt az embert.

Ha valóban csak jó barátként szeret, akkor figyelnie kéne arra, hogy ne hozzon engem kellemetlen helyzetbe.

Ha többet érez, akkor miért nem őszinte?