Hogyan legyek szerelmes?

Szerintem nem pont a legjobb pasik között keress, lehet neked a "csúnyább" fiúk kellenek. Így hogy csak helyes srácok vesznek körül lehet nem tudsz szerelembe esni mert megszoktad hogy mindig vannak körülötted helyes pasik és akik már a helyes kategórián kívül esnek nem érdekelnek téged. Próbálj nyitott szemmel járni és a belső tulajdonsagokat figEld ne csak a külsőt.

Elég zavarosan írtam le.. De nem tudtam megfogalmazni jobban amit gondolok, remelem te erted mit akartam ezzel mondani, és nem is bántottalak meg! 🙂

A félelem is lehet oka.

Én mindenesetre tök szomi lennék ha minden jó lenne és mégsem szeretnél :(

Am meg nem sürget semmi.

Úgy és akkor lehetsz szerelmes, ha és amikor nem AKARSZ az lenni. Pontosabban fel sem merül benned. Magyarul: ezt nem te csinálod, hanem megtörténik veled (már amennyiben megtörténik). Ugyanis ez nem tudatos, pláne nem akaratlagos folyamat.

Esetleg konzultáld meg a tudatalattiddal.

"Szeretnék már végre viszont szeretni valakit."

Ha ezt nem felejted el azonnal, akkor példásan kics*szel magaddal. Muszáj neked ezek közül választani? Én ezt a baráti társaságot mindenestül meneszteném, és sürgősen átgondolnám, mi az, amit én akarok, és mi az, amit ők akarták (volna), hogy akarjam. Remélem, érted, mire akarok kilyukadni.

Ha van lehetőséged, utazz el nyaralni egy olyan helyre, a fentebb említett "társaság" bármely tagja nélkül, ahol teljesen új embereket ismerhetsz meg, és próbáld meg hagyni, hogy a másfajta környezet másfajta reakciókat váltson ki belőled.

Akarj megváltozni, és ha javasolhatok valamit, az legyen a célod, hogy olyanná változz, hogy minden tulajdonságod a téged valóban boldoggá tevő célok és emberek felé vigyen. Tessék önzőnek lenni. Ne családot akarj egyelőre, hanem boldog akarj lenni. És tojd le magasról, hogy ki mit vár tőled, akár kimondva, akár kimondatlanul. Ez a te életed, a te privát szférád, az isten szerelmére!

Ja, és mivel ennyire fiatal és tapasztalatlan vagy, még egy nagyon fontos tanács:

Bármikor, amikor a mostanihoz hasonló szituációban találod magad, konkrétan úgy érzed, hogy "ők olyan rendesek, csupa jót akarnak nekem, és én tudom, hogy ezt / azt / amazt kellene éreznem, és mégsem vagyok rá képes, mi a baj velem?" ez MINDIG annak a jele, hogy a csupa jót akaró emberek valamilyen módon manipulálnak, vagy manipulálni / használni próbálnak téged. Aki jót akar saját magának (pláne hosszú távon), és már tisztában van a manipuláció tényével, azonnali hatállyal leselejtezi az efféle illetőket az életéből.

Úgy, hogy szeretni AKARSZ valakit, úgy soha nem fog sikerülni. Még egyszer: az vagy megtörténik, vagy nem.

De mondd csak, te valóban boldog akarsz lenni? Vagy csak valamilyen homályosan elképzelt álmot (család) bármi áron megteremteni?

"Lehet a félelem nem engedi"

Kizárt. Ha valódi vágyat éreznél, annak akkora ereje lenne, hogy semmi jelentősége nem lenne semmiféle félelemnek, az összes többi érzésed másodlagos lenne hozzá képest, a félelmed pedig, ha lenne is, kb. eltűnne.