Hogy legyek független érzelmileg?

Hello:)

A párommal 3 éve vagyunk együtt, igazából minden jól működik szerintem köztünk.Vannak hullámvölgyek, voltunk már közel a szakításhoz, de alapjában véve egyezik az, hogy mit várunk a jövőtől, azonosak a céljaink, úgy tényleg nagyon értjük a másikat, legyen ez humor, érdeklődés vagy bármi.Általában mindig van sajnos egy alá-fölérendeltség, legalábbis én ezt vettem észre...

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de szerintem nincs olyan, hogy egy időben ugyanúgy szereti egymást két ember, ez mindig erősebb az egyik félnél, aztán cserélődik.

A legelején kijelenthetem, hogy én voltam az akinek erősebb volt a szava.Független voltam tőle, eljártam szórakozni, nyaralni és nem gondoltam rá olyan görcsösen, hogy hu vajon mit csinálhat, hanem csak élveztem az életemet, persze gondoltam rá is...

Aztán nem tudom, szerelmes lettem és onnantól kezdve minden megváltozott...igazából egy folyamat volt ez, de lassacskán sorra lemondtam mondjuk egy csajos bulit, és inkább vele tartottam filmezős estét, eljöttem hamarabb, és aztán nála aludtam stb.

Mindezt úgy, hogy akartam is, ténylegesen inkább vele akartam lenni, és nem egy szórakozóhelyen.Ekkor még ő is nagyon oda volt értem, viszont érthető okokból elkényelmesedett.Elbízta magát.

Jelenleg ott tartunk, hogy állandóan a barátaival van, és ha velük van elfelejt engem.Nem keres...csomószor mondtam neki, hogy ez mennyire rosszul esik.Nem azt bánom, hogy jól érzi magát, csak fáj, hogy én ha jól érzem magam is eszembe jut, nem csak akkor amikor otthon unatkozok.Értitek?

Velem meg kb. már az van, hogy ha el is megyek valahova, nem érzem jól magam. Nem tudom magam elengedni, inni, és nem ránézni a telefonra.Nem bírom megállni, hogy ne nézzem meg keresett-e, és ha nem, persze keresem őt.Tudom baromira gáz de ez az igazság, és én is tudom, hogy ez rossz, nem ezt akarom. Nem akarok pióca lenni, és soha nem is akartam de nem ilyen egyszerű, mert az agyam nem tud parancsolni már a szívemnek. Na és a baj, hogy belekerültem egy spirálba.Minél jobban akarom őt, akarom, hogy keressen, ő nyílván annál kevésbé fog, mert miért keresne, ha én megteszem helyette?

Logikus teljesen.Most is bulizni ment el, és egyszerűen felcsesz, hogy eszébe sem jutok.

Ki akarok kerülni ebből a sz@r helyzetből, mert ezen kívül nem érzem magam egy gyenge lánynak. Most érettségiztem, jelentkeztem egyetemre, szeretek utazni, bulizni, csak úgy érzem tökre nem értékel engem. Hogy érjem el, hogy megjátszás nélkül ne érdekeljen ennyire? Nyílván tudom őt ignorálni, de az olyan erőltetett...szóval inkább gondolatokra lennék kíváncsi ezzel a helyzettel kapcsolatban :)) köszönöm előre is!

20/L