Járt már valaki így?

Jártam.

Vagyis ezt azért erősen keverjük a vonzalommal.

Nem vagyunk szerelmesek abba akit nem ismerünk. Nem ismerjük a jó tulajdonságait a rosszakat stb. Ezért mi képzelünk neki azokat és ebbe a képbe érezzük, hogy szerelmesek vagyunk. Én így gondolom.

Kezdeményezz nála. Persze csak finoman, nem tolakodóan.

Totál értelmetlen azon filozofálgatni, hogy van párja, tetszel neki. Ezeket ő sem tudja rólad. Kár ezen a végtelenségig meditálni. Egyébként mit veszíthetsz?

2 opció van, hogy alakul valami vagy megtudod, hogy parja van, nem tetszel neki, akármi. De akkor is jobban kársz, mert továbblépsz és nem csak plátói érzelmeket táplálsz a irányában.