Mit tegyek, ha a barátnőmet emberileg nagyon szeretem, de már szexuálisan nem annyira vonzódom hozzá?

Nézd, leírom a sztorimat, okulásképpen, hogy ne járj úgy, mint én.

29 éves vagyok, sosem volt még barátnőm, csak prostikkal feküdtem le. Volt pár randim, de folytatása egyiknek sem lett. Pedig minden próbáltam, online ismerkedni, társkeresők, offline, bulikban, fesztiválokon, iskolában, munkahelyen, boltban, az utcán, ismerősi körből, konditeremben, egyetemen, sportoltam, dolgoztam külföldön, bejártam a kontinenst, jó fizető munkáim voltak, stb.

Soha sem jártam sikerrel, akikbe szerelmes lettem, mindig visszautasítottak. Most hagyjuk, hogy ez mennyire torzított a személyiségemen, arról regényt tudnék írni.

A lényeg: eddigi életemben egyetlen egyszer volt olyan, hogy egy szép, kedves, okos és csinos lánynak tetszettem, és nem is kellett tepernem, mert első látásra megvolt a szimpátia. Ez még 2012 tavaszán volt, a 23. születésnapom környékén. Diákmelón voltunk együtt, egymásra néztünk, összemosolyogtunk, és már meg is volt minden. Én hülye 4 hónapig tököltem, hogy mi legyen, erre összejött egy angol munka, és én persze azt választottam. Mindezt csak azért, mert ismertem pár olyan csajt is, aki jobban bejött külsőre. Úgy voltam vele, hogy táncsak lesz még ilyen, h első látásra belémzúg egy kívülről/belülről tökéletes lány... hát azóta sem lett.

Ő azóta menyasszony, én meg örülök, ha havonta 1x egy órára be tudom fizetni magam valakihez. Pedig szeretnék párkapcsolatot, gyermeket, de egyszerűen nincs azóta sem szerencsém az ismerkedésben, a szerelemben.

Szóval fogadj meg egy jó tanácsot, és tarts ki a lány mellett, mert a végén 30 éves forever alone leszel, úgy mint én.