Akirol azt gondoltad h eleted szerelme, szakitas utan mennyi idovel jott az erzes h " Uristen mit ettem rajta"?

Kicsivel több mint 3 hónapja volt a szakítás 1.5 év után (kulturált, de szomorú és higgadt, megbeszélős fajta), de sosem fordult meg a fejemben, hogy mit ettem volna rajta. :) (Igen, elengedtem, nem azért, bár a napokban volt egy kis megingásom, de ja). Tőle is tanultam sok mindent és megköszöntem a lehetőséget, hogy egymással lehettünk. Remélem másban meg fogja találni a számítását (meg én is). Azt egyébként sosem értettem, hogy sokan utálkoznak, meg azon kattognak, hogy a "szemétláda".. ha úgy is érzel, akkor inkább azon dolgozz, hogy dolgozd fel/felejtsd el ha nem volt jó, ne ragadj le, ne dagonyázz! :)

Lehet lepontozni! :)

valamit ettem rajtuk, és tudom, is, hogy mit.

miért tagadnám le, mikor kiábrándulok belőlük?

ez a kérdés olyan, mintha elhinnéd a legendát, hogy van a rózsaszín köd, mikor hülye vagy. és mikor odébbáll a köd, ott marad egy senki, egy érdektelen valaki.

áltatni akkor sem szoktam magam, mikor kapcsolatban vagyok. nyitva tartom a szemem, és remélem a legjobbakat, ennyi. ez nem egyenlő azzal, ha te nem vagy hajlandó tudomásul venni, hogy úgyis lesznek problémák, és senki nem tökéletes.

jobban szeretném azt szeretni, aki van, mint a fejemben levő ideálokat.

mégis érzem, hogy akivel szakítottam, már nem leszünk együtt, csalódtam bennük, nem csinálom vissza.

mindegyik helyzet más pedig a fontosabb kapcsolataimmal - az egyikkel egyáltalán nem vagyok hajlandó beszélni, egy másikkal alkalmanként ha véletlen összefutunk, jól tud esni, a harmadikat pedig SZINTE a barátomnak mondanám. ha felhív telefonon, sokáig beszélünk, és a romantikus életemet leszámítva mindent elmondhatok neki pontosan úgy, ahogy van. ez mégse veszélyezteti a jelenlegi kapcsolatomat. a kapcsolatomról annyit tud, hogy van, kb. milyen a srác, és kb. mióta tart. a többi magánügy.