Szerintetek az én hibám, hogy vége lett a kapcsolatunknak?

Nem olvastam el.

Mindkettőtöké.

Ő nem akarta tartani már a kapcsolatot...Aztán amikor félév gondolkodási idő (mert neki ez az volt), meghozta a végső döntést, csak ürügyként használta fel, hogy szomorkodtál.

Egyébként a szomorúság, sírás hozzátartozik az élethez, még akkor is, ha jobb esetben nem mindennapos dolog. Szóval aki csak vidám arcot akar az életében, az remélem tudja, hogy ez kevésbé megvalósítható.

22/N

(Ennyit a gyakoris ismerkedésről)

Igazából ennyiből nem lehet megmondani, hogy kinek a "hibája", kicsit talán én is azt mondanám, hogy mindkettőtöké. Az ilyen kapcsolatok, ahol ennyit kell utazgatni egy-egy találkozóért általában halálra vannak ítélve. Mindenkinek van élete és fontos feladatai, ebbe nem mindig fér bele egy x órás repülőút. De a másiktól sem lehet elvárni, hogy ezt tolerálja.

Ugyanakkor az sem a legjobb, hogy állandóan csak a sírás meg panaszkodás megy a webkamerán... Legalább azt tudja már pozitívumként kezelni, hogy beszélünk, ha már találkozni nem tudunk. Én megmondom őszintén, hogy engem is baromira irritálna, ha semmi másról nem szólna a kapcsolat, csak sírna meg szapulna mindig. Szóval én azt mondanám, hogy ezt ketten hoztátok össze.

Ez annyira gáz és olyan gerinctelen.

Fél évvel ezelőtt, mikor úgy döntött, hogy nem AKAR repülni, akkor meg kellett volna mondania, hogy vége.

Helyette még téged állít be hibásnak - hagyd őt, nem is baj, hogy nem lettetek együtt.

Aki így oldja meg a párkapcsolati problémáját (lelép szó nélkül), azzal családot SEM terveznék.