Higyjek benne, éljem bele magam hogy a barátnőm lesz, vagy ne számítsak semmire? Mivel motíváljam magam?

Van egy lány, 3 éve ismerem lassan. Még ez se biztos, de ha úgy alakulnak a dolgok, akkor konkrétan közeledni fogok felé és elmondom neki valahogy hogy mit érzek, sikerül ahogy sikerül, ha visszautasít utána gáz lesz köztünk és a társasága között a helyzet, de ennél tovább nem bírom kínozni magam. Már számtalanszor elkalandozott a gondolatom addig hogy feleségül is vettem, és ha az élet úgy akarja, akkor én azt készpénznek veszem és annak hiszem hogy a sors is úgy szeretné hogy együtt legyünk. Viszont innen lehet a legnagyobbat koppanni, de másképp nem megy, ha nem élem bele magam és nem akarom teljes erővel akkor nem fog menni. Nem tudom adni egyből a lazaságot, lassan nyílok meg másoknak elsőre, másodjára, sokadjára is, zárkózottnak tűnhetek, mert tulajdonképpen az is vagyok és belátom hogy nem ez a legvonzóbb. 23/F