Miért ilyen kegyetlen az élet, hogy az ember nem talál rá az igazira?

Megtaláltad azt a módszert, amivel kiszámíthatóan, hosszú távon, száz százalék biztonsággal boldogtalanná teheted magad. Hadd gratuláljak. Keresed az igazit...

Tavaly előtt kitaláltad magadnak, hogy az ilyen-és ilyen tulajdonságú illető az "igazi". Tavaly már másmilyen embert szerettél volna, mert fejlődtél, változtál. Idén megint csak egy kicsit több eszed van, ezért még a kívánság listádra fölteszel 2-3 tulajdonságot, ami eddig eszedbe se jutott. És évente fog változni ez a lista, bővül, egyszerűsödik, módosul, mint minden az életben. Akkor hány "igaziról" is beszélünk? Minden fejlettségi szintedhez új "igazi" passzol. A régiekkel mi legyen?

Oké, értem, te olyan "igazit" keresel, aki veled együtt, egyirányban és egyidőben fejlődik. Ja, és te tudod, h egy-öt-húsz év múlva mit fogsz csinálni, mit karasz akkorra elérni stb? Ugye?

Keresd tovább az igazit! Sok szóba jöhető, alkalmas, izgalmas, magával ragadó, szuper stb embert fogsz megismerni, és magad mögött hagyni, mert ők nem az "igaziak". Csak egy "igazi" van...

Ehh.

Jobban járnál, ha végre észre vennéd, te milyen kegyetlen, önsorsrontó és megvalósíthatatlan programot választottál magadnak.

Az élet szar. Erre az ember 20 éves kora után legkésőbb rájön, de 30 évesen mindenképp.

A szerelem is szar, egy totálisan fölösleges, deficites érzés, csak bajt hoz, semmi mást. Én már rég nem keresem az igazit, és neked se javaslom, csak csalódni és veszíteni fogsz, nyerni pedig semmit se. Inkább most jöjj rá erre, minthogy 10 év múlva a saját károdon.

Az pedig tényleg demagóg szöveg hogy "máshol, más korban még rosszabb volt". Kíváncsi vagyok meddig kell még romlania a helyzetnek, hogy az ujjal mutogatók végre kifogyjanak a szuszból.

#12, akkor jár a legjobban, ha egyedül marad, és mindenkit elhajt a 3,14csába, mert egyedül sokkalta könnyebb és boldogabb az élet. Még akkor is, ha szerinted nem.

ahogy előttem írták: az élet szar, az egész egy rohadt nagy kínlódás

és hogy miért? mert maga a világ is egy szar hely lett...

az emberek piti érdekek mentén egymásnak feszülve marják-gyűlölik egymást, a hatalmi elit pedig a markába röhögve figyeli, hogy civakodnak a kis hangyák a száraz morzsákon...

a szerelem pedig egy nagy kövér nulla, egy hazugság, és csak veszíteni lehet vele

megtalálni az igazit, mint a romantikus filmekben meg a lányregényekben

a sok naiv idióta azt hiszi, erről szól a szerelem, aztán amikor a valóság rájuk rúgja az ajtót, verik a fejüket a falba...

"Kegyetlen az élet? Régen karóba húztak embereket, vagy máglyán égettek el. Azért gondold át újra ezt a dolgot"

és? ki a szart érdekel, mi volt régen és mi nem?

ami elmúlt, elmúlt, kész!

ne akarj már 500 évvel ezelőtti dolgokkal érvelni a mai rossz dolgok ellen, mert csak magadból csinálsz hülyét

"Lehet fejlődni, lehet bármit, csak az ember azt is nézze, hogy mije van és ne folyton csak azon keseregjen, hogy épp mije nincs."

ez tökre olyan, mintha valami ostoba MLM-huszár beetetőszövegét olvasnám...

"De érzem sehogy se fog átmenni neked az üzenet."

valóban nem, mert tömény baromságon kívül más nincs benne

kaptad is a mínuszt

Mondtam én hogy nem megy át. Tyíh gyerekek ilyen depresszív dumát régen olvastam már, de aki szerint eleve az élet szar azt nem lehet hova győzködni és nem is nekik szóltam. Az élet nem leány álom, nagyon nem, de nem azért mert nem találja valaki az igazit...

Itt azokról volt/van szó akiknek a legnagyobb fájdalmuk, hogy épp nincs "pááárjuk". Ez a kérdés. Ezekre igen, igaz továbbra is hogy, ha ez a legnagyobb gondja jó eséllyel az életében sok dolog más rendben lehet, másképpen nem ez a legnagyobb baja -> néha próbálja értékelni azt is amije van és ne haldokoljon már ilyen f@sságokon.

Attól kegyetlen az élet, mert nem találrá az igazira dikk...kész.

"Mondtam én hogy nem megy át."

minek kellett volna átjönnie? egy rakás bugyuta klisés közhelyet hordtál össze, ne akard már úgy tálalni, mintha te fúdemegmondtad volna itten a tutit...

"Tyíh gyerekek ilyen depresszív dumát régen olvastam már, de aki szerint eleve az élet szar azt nem lehet hova győzködni és nem is nekik szóltam"

az élet nem mindenkinek oszt jó lapokat, elég szégyen, hogy ezt külön ki kell emelnem neked

sokan teljesen jogosan tartják szarnak az életet

"Itt azokról volt/van szó akiknek a legnagyobb fájdalmuk, hogy épp nincs "pááárjuk"."

figyelj csak, mindenkinek a saját keresztje a legnehezebb

ne akard már bagatellizálni a problémát azzal, hogy vannak súlyosabb problémák is...

ha te bemész defektes vakbéllel a kórházba, és az orvos elhajt, mondván, örülj hogy nem rák, mit szólnál hozzá?

őszinte választ pls.

"Attól kegyetlen az élet, mert nem találrá az igazira dikk...kész."

ha te rátaláltál, hurrá és hipp-hipp, csak kérlek ne nyilatkozz azok nevében akkor, akik még nem találták meg

a kocka annak szép ugye, aki hatost dobott...