Csak kiírhatnám magamból?

Szóval, már nagyon rég volt, hogy kijöttem egy rettentően szar kapcsolatból, ahol bántottak meg minden, de ezután megváltozott velem a világ. Átestem a ló túloldalára és az a véglet lettem aki minden férfit megszerez, lefekszik velük, majd elhajítja őket.

De. Volt egy férfi még a legelején a dolognak, aki ha akkor nekem igent mond, vagy bármikor én soha másra rá nem néztem volna. Szóval, ő azóta az egyik legjobb barátom lett, és én szerelmes vagyok belé, már 3 éve lassan, és pont emiatt sem tudom senki mással elképzelni az életem. Az utóbbi időben már abszolút nem hajtok srácokra. Ha van valami van ha nincs nics. Először azt hittem az élet azzal büntet, hogy amíg kezdek mással addig nem kaphatom meg a barátomat, de ez nincs így. Egy hete lefeküdtem reggel valakivel, és utána rá este meg a barátomnál aludtam akivel szintén. Ja igen, szexkapcsolat van köztünk már 3 éve. Egyszerűen ki sem tudnám bírni, hogy ne legyek vele együtt legalább így, bár ő már többször kilépett ebből, de valahogy mindig visszatér hozzám. Volt egyszer kapcsolata is alattam, de az sem tartott sokáig. Olyankor persze semmi sem történt.

De nem kell más, ebbe már bele fogok betegedni. Benne minden megvan. A láthatatlan listán az összes pont megvan benne, amire vágyom, és ezt senki másnak nem tudom felfedezni.

De szeretem, nagyon szeretem. És szeretném, hogy végre belássa, nem kell neki más lány csak én. Ha ő lenne nekem, rá sem néznék másra. Novembertől 2 hónapig rá sem néztem másra, mert azt hittem hogy végre lesz valami kettóőnk között és boldog voltam, de egyik pillanatról a másikra egy másik csajról kezdett beszélni.

Én ezt már nem bírom.