Fiúk, férfiak! Volt nagy szerelmetek akit sosem tudtátok elfelejteni?

Én szakítottam, de az ő érdekében. Nagyon sokszor eszembe jut mái napig,elfelejteni nem tudom, bár nem is akarom. Nem is értem, miért kéne elfelejtenem bármelyik volt barátnőmet, hisz meghatározóak voltak számomra, épp ezért jártam velük.

Az egyiküket persze nehezebben tudtam "feledni", de kiderült, hogy miért nem szerett belém akkoriban. Lezbikus. :) Csak nem tudta magáról, vagy nem akarta tudni. Viszont újabban láttam, hogy mélyre süllyedt, hirtelen "megöregedett", elzüllött, így már csak nagyon ritkán jut eszembe, akkor is a régi énje, a mostanival beszélni sincs kedvem.

Kiskoromba külsőségek alapján egy csajba bele szerettem, nagy nehezen rá 8 évre ki tudtam verni a fejemből.

Most egy lány barátomba szerettem bele nyáron, nagyon nem beszélünk, bár eset óta mióta megtudta, hogy belezúgtam fél évig nem volt beszélgetés köztünk, gondolkoztam azon, hogy letiltom, előtte meg elküldöm az ostyákba, hogy nagyon gusztustalan lett a viselkedése, régen még halál rendes volt, mindig puszilkodtunk, ölelkeztünk, egymást nyomogattuk, majd hogy nem mindenki azt hitte, hogy járunk közbe semmi... "kedvenc" bakelit lemezét meg feladom postán a szülői lakásához (ugyanis mint kiderült a bikájával összeköltözött, fújj) merem állítani, hogy nagy sírást tudnék vele generálni, ahogy ismerem, meg amiket tudok róla. 24F