Ha elveszítettétek a szerelmetek a saját hibátokból, milyen érzés volt utána? Formálta-e a szemelyisegetek?

Szar.

Formálta, most még távolságtartóbb vagyok mindenkivel. :D

Most nem írnám le megint az egészet. Ha érdekel, keress rá a kérdéseimre.

Életem legszarabb élménye volt.

Igazából nagyon meghatározó volt mert ő volt az első és egyetlen igazi szerelmem az eddigi életemben, de mégsem voltunk együtt.

Nagyon hosszú a sztori szóval röviden csak annyi hogy szerettük egymást de ezt nem nagyon adtuk egymás tudtára mert mindketten féltünk megmondani, azaz hogy a lány tett utalásokat de akkor még nem értettem azokat. Szóval nem jöttünk össze mert egymásra vártunk de a lány végül lemondott a dologról én meg akkor mondtam el neki mit érzek iránta amikor ő már túl volt ezen a dolgon, szóval a barátságunknak is annyi volt. Ez után még 2-3 évig éreztem ugyan azt a szeretetet iránta, mégha nem is beszéltünk.

Hát a személyiségemet nagyon formálta. Azt hogy azóta milyen emberré váltam 99%-ban ez az eset határozta meg és mondanom sem kell hogy nem jó értelemben. Visszahúzódó, csöndes, unalmas és pesszimista lettem és kb szinte semminek sem tudok örülni (de nem vagyok depressziós azt hozzátenném). Ez történt 4-5 éve.

19F