Tényleg ciki manapság virágot venni egy nőnek?

28-as: Érdekes gondolkodásmódra vall, hogy a nőiséget ahhoz kötöd, hogy az adott nő örül-e a virágnak vagy nem. Nyilván a te családodban, ahol mindenki szereti a virágot, megszoktad, hogy a nők örülnek neki, de ennyi erővel mondhatnám azt is, hogy az igazi férfi örül a gombapaprikásnak, mert az én családomban szeretik a gombát, a sztereotípiák szerint meg a férfiak kollektíven szeretik a hasukat. És mit csináljon szerencsétlen párom, aki pl rosszul van a gombának még a szagától is?

Magának a gesztusnak lehet örülni, de aki nem szereti a virágot, annak ez haszontalan ajándék (nekem vegyen inkább csokit, a gesztus ugyanúgy megvan, és még a csokit is szeretem), annak meg ki örül? Ráadásul szerintem pont figyelmetlenséget tükröz, ha virágot kapok olyantól, aki elméletileg jól ismer, mert neki tudnia kellene, hogy nem szeretem. Én se veszek szegfűt anyák napjára, mert anyukám hiába nagy virágos, a szegfűt nagyon utálja.

"Én nőként imádnám, ha sütnének nekem valamit."

A pasik is imádnák, ha (el-)süthetnének veled valamit. :-))

A kérdésre: Nem ciki, de könnyű vele mellélőni. Én az első szál virágot akkor veszem, amikor már elejtett megjegyzésekből, egy-egy mozdulatból, stb tudom azt, hogy mi a csaj kedvence. (Igaz, pl egy sárga rózsával az esetek többségében nem jársz messze az igazságtól.) A lényeg itt is a mértékletesség. A virággal nem villogni kell, csak gesztusértékként szerepeljen a repertoárodban.