Találkozzak vele még egyszer, vagy már halott ügy?

Bő egy hónapja levelezek egy sráccal, akit társkeresőn ismertem meg ( én 25, ő 29). Mivel külföldön voltam munka miatt, ezért csak most hétvégén jöttem haza, és találkoztunk is. A levelezés közben is rájöttem arra, hogy rengeteg a közös, meg kedves is és jóképű is, de valami nem stimmel. Ő nagyon lelkes volt, ami a randi végére sajnos még nagyobb lelkesedésbe csapott át. Nekem is bejön külsőre, de rájöttem, hogy ami zavar, az az, hogy elég önállótlan, nem egy határozott fajta, márpedig én egy eléggé határozott, karakán egyéniség vagyok, és azt hiszem, a kapcsolatunkban én lennék a domináns, amit nem szeretnék. Persze az is lehet, hogy csak meg volt illetődve, mert elmondása szerint nagyon tetszek neki. Mindenesetre az is zavar, hogy a munkát se veszi túl komolyan ( gépészmérnök, van is egy-két projekt amit elvállal), de azt mondja, még nem jött szembe az a munka ami miatt feladná ezt az életvitelét...otthon lakik még, a szüleivel, nem sokat dolgozik, igazából elvan egész nap, de a munkából azért van annyi, hogy nem élősködik. Ez pozitív, de valahogy azt az énem látom benne,ami valahol 20 éves korom körül voltam, ez a nem is tudom mit akarok kezdeni az életemmel dolog.

A lényeg, hogy ezek után megérné még egy találkozás, vagy inkább mondjam meg neki finoman, hogy részemről ez nem megy?