Elképzelhető, hogy valaki, azert kerül valakit, mert vonzalmat érez iránta?

"időpocsékolás"

Már pedig semmilyen időt nem vesz el az embertől, hogy érzelmeket táplál, ez nem egy napi-program, nem tettleges esemény formájában jelenik meg.

Kedves 82%-os válaszoló!

Na, akkor szögezzünk le valamit. Ha valaki tudja, hogy a másik foglalt, és nála labdába se rúghat, akkor miért akar úgy viselkedni, hogy ezt nem veszi tudomásul?

Pl. férfi kollégám bepróbálkozott nálam, mondtam, hogy van párom, megértette, és a viselkedése egy picit változott, már csak haveri szinten beszélgetünk és viselkedünk egymással. Az, hogy ő legbelül mit érez, ahhoz nekem semmi közöm, az az ő magánügye. Ha neki jobb az, hogy olyan érzelmeket táplál valaki iránt, aki nem viszonozza, ahelyett, hogy a múltat lezárná, és egy teljesen új lány felé nyitna, az az ő döntése.

És azért írtam, hogy időpocsékolás, mert azokat a szép érzéseket, amiket egy olyan felé irányítja, aki nem viszonozza, azt akár egy olyan lány felé is érezhetné, aki viszonozza az érzéseit.

Egy életünk van, ami véges. Ha folyamatosan csak plátói dolgokkal töltjük az időnket, azzal a címszóval, hogy az érzéseinket úgyse tudjuk befolyásolni (ami HAZUGSÁG, mert tudjuk!!), meg "Már pedig semmilyen időt nem vesz el az embertől, hogy érzelmeket táplál" - KÉRDÉS: ki iránt táplál érzelmeket? valóban megéri, hogy afelé a bizonyos személy felé táplálja az érzelmeket? viszonozza az a személy az én érzéseimet? akkor az az egyén saját döntése.

A realitás talaján kéne állni. Tipikus közhelyes szöveg, de igaz: Miért fut valaki olyan szekér után, ami nem veszi fel?

Az érzéseinket be tudjuk folyásolni, ha akarjuk.

A viselkedésünket meg pláne! :)

Pl. van egy személy, aki utál téged, a célja, hogy kihozzon a sodrodból, bármi áron, tehát felb...ssza az idegeidet. De, ha te képes vagy uralkodni magadon, ergó az érzéseiden, akkor ő soha nem fogja elérni a célját.

Látod, az érzelmek, érzések befolyásolhatóak!

# 12

Én csak azt a részét nem értettem a leírt válasznak, ami úgy hangzott, mintha cselekvésként írná le az "érzelem táplálást".

Abból a részből meg teljesen félreértetted a válaszom, hogy sehol sem írtam azt, hogy előnyös olyan ember iránt érzelmeket táplálni, aki nem viszonyozza. És még azt sem, hogy ne lehetne befolyásolni. Mindössze csak annyit, hogy amíg "nem gyógyul" ebből az érzelmi állapotból, addig fennállhat, és nem holmi tett formájában. Sőt, leírtam, hogy a tettek szintjén attól még abszolút úgy tehet, mint aki lezárta.

Miért vagy olyan halálbiztos abban, hogy van neki akkor épp valakije, aki felé irányíthatja? Én a magam részéről ilyesmit nem írtam, és nem gondoltam, épp ez a lényeg. Elképzelhető, hogy olyan helyzetekben áll fenn ez a "betegség", amikor nincsen más, mert úgy-e nem kell ide azt sem rögtön halálbiztosnak venni, hogy van más érdemes jelölt.

Amúgy tényleg teljesen érthető, amiket írsz, annyi a különbség, hogy nekem bőven elég, hogyha viselkedés szintjén lévő önuralomról írok, mert azon van a lényeg.

" Miért fut valaki olyan szekér után, ami nem veszi fel?" Itt pont egy olyan kérdésről volt szó, ahol nem fut senki senki után sem!

Másrészről meg milyen oka lenne annak, aki szándékosan arra hajt, hogy felidegesítsen? Az ilyen buta viselkedésre is reagálhatok, persze nem idegesen, hanem lekezelően, mert elég gyerekes dolog.

Ha úgy vesszük, befolyásolható úgy, hogy ne gondoljak valakire, ne foglalkozzak vele. Azt már nem tudom irányítani, hogy szerelmes legyek valaki másba, akibe nem vagyok. Így nem futok senki után, de nincs is, akire koncentrálnék komolyabban.

Az érzelem-táplálásról meg másik példa, ha beütötted valamidet, és fáj, akkor nem azért fáj, mert te szándékosan táplálod magadban azt, hogy fájjon. Ez esetben is a "szerelmi érzések" is hasonlóan inkább egy fájdalomként működnek, amire időnként vagy beveszel valami "csillapítót", vagy elszenveded, de nem azért szenveded el, mert tudatosan táplálod magadban. Erről beszélek, arról a részről amit nem értettem a leírásból.

Másrészről meg nem mindig beszélünk "viszonzatlan szerelem" közhelyedről, a tipikus reménytelen elkeseredett emberekről. Nem valami jó, ha azt vetted le a leírásból, hogy nekem ilyesmi tapasztalatom lett volna. Dehogyis.

Vannak bonyolult kapcsolatok is, persze itt is az ember idővel rájön, hogy nem éri meg belebonyolódni. Pl. hogy konkrét példa, nekem a legutóbbi ilyen esetem. Mondhatni úgy voltam "szerelmes" valakibe, hogy előtte ő is az volt irántam, de akkor én voltam bizonytalan és emiatt visszautasító, bizalmatlan, amikor meg meggondoltam magam, akkor egy ideig lelkesedés volt, majd elbizonytalanodás. És akkor nem futottam semmi "szekér után", csak simán rosszul esett helyzet. A viselkedésemet biztosan sokkal hamarabb befolyásolom, mint az érzéseimet, és egyáltalán nem azt mondom, hogy ne lennének igyekezeteim az érzésekre sem:)

Jól van. Szavazzatok csak le nyugodtan. Ebből is látszik hogy igazam van, mert egyesek nem bírják az igazat.

Értelmi szintetek se lehet valami magas. :)

Sebaj, selejtnek is kell lenni valakinek.

"Ha valaki tudja, hogy a másik foglalt, és nála labdába se rúghat, akkor miért akar úgy viselkedni, hogy ezt nem veszi tudomásul?"

Tudod, én ezzel abszolút egyetértek. Igen. De nem csak ez az egy helyzet áll fenn a világon. Én személy szerint eddig sosem estem szerelembe olyan ember iránt, aki foglalt, vagy olyanba sem, aki ne érdeklődött volna irántam. Erről a részről mi a véleményed pl azokról, akik hamis érdeklődést mutatnak lányok iránt, úgy tesznek, mintha annyira komolyan gondolnák, miközben nem igazán? Pl. Ilyen változat is létezik.

A párkapcsolatokra nagyon jellemző, hogy a hasonló hasonlót vonzza, zsák a foltját mindig megtalálja.

Ha pl. neked a párkapcsolat során hazudnak, az azt jelenti, hogy te magad se vagy egyenes és őszinte ember. Lehet, hogy a külvilág felé az őszinteséget mutatod, de magadnak akkor rengeteget hazudsz!

Hisz, ahogy Louise L. Hay is mondta, idézem: "A külvilággal való kapcsolatod valójában az önmagaddal való kapcsolatodat tükrözi vissza."

Csak azt lehet átvágni, aki hagyja magát.

És, mindenki azt kapja vissza az élettől, amit ad, tehát ha annak a másiknak jól esik, hogy a másikkal szórakozhat, akkor nyugi, ő is ugyanezt fogja visszakapni az élettől.

Fontos, hogy az ember tisztában legyen a testbeszéd értelmével, önmagával, ezért célszerű sok kommunikációs és önfejlesztő könyveket olvasni, hogy legalább az ember saját magával tisztában legyen, mert akkor a többieket is nagy vonalakban már ismeri.

Osztozom ebben a véleményben és igazat adok! Tény, hogy mindenki a saját kapcsolatait építi, annál tovább nem tudnék olyan kapcsolatokban sem részt venni, ahol a folyamatos "bűnbakként" mesélnek be, bár ilyenkor kell igazán kiálljon az ember. Én nem úgy veszem le, hogyha egy óriásit hazudtak nekem, akkor "az is miattam van", így nem megyek bele hajszálhasogató önmarcangolásokba, de tényvaló, hogy nem tartom már érdemesnek azt a kapcsolatot.

Lehet, hogy csak az én türelmetlenségemet tükrözi, de úgy veszem, hogy mindketten felelnek a kapcsolatban, ha valakinél "kiborul a bili", akkor a másik sem türtőztet, és nála is kifog. Legalábbis én ezt tapasztalom a környezetemben lévőktől, szerencsére biztosan vannak lelkileg érettebbek is, akik kiállnak egymásért bármikor!