Hogy lehet az megkülönböztetni ha valakinek csak "arra" kellesz, vagy esetleg többet érez?

Az idő!!!

Az idő amíg RÁD vár.

Az idő amit RÁD szán.

Az idő a legnagyobb kincs a világon.

Sok a válasz, nem olvastam mindet végig, úgyhogy lehet, hogy már volt.

A legegyszerűbben akkor derül ki, amikor beteg vagy. Főleg ha valami gusztustalan, hányós betegséged van. Ha a barátod/barátnőd gondoskodik rólad (pl. bevásárol neked, lemegy a gyógyszertárba gyógyszerért, kiönti a wc-be annak a vödörnek a tartalmát, amibe belehánytál, kimossa a ruháidat, amibe beleizzadtál stb.), akkor elég valószínű, hogy tényleg szeret.

"Köszi a válaszokat, de mi nem vagyunk együtt, csupán ilyen "udvarlási" fázisban ilyenkor hogy lehet észrevenni?"

Az esélyeidet úgy tudod optimalizálni, ha nem "udvarlási" fázisban gondolkodsz, hanem "ismerkedési" fázisban - magyarán ahol teljesen kölcsönösen törekedtek arra, hogy megismerjétek egymást, nem pedig passzívan várod és pontozod az udvarlását.

Ha te is aktívan részt veszel és kezdeményezel az ismerkedési fázisban, annak két előnye van:

1.) Sokkal jobban megismered a másikat. A legtöbb pasi egyáltalán nem jó színész, csak a nők nagy többsége úgy áll hozzá a társkereséshez, hogy a pasi dolga, hogy a nőt meghódítsa, szóval akkor átengedi a terepet a férfinak, ők meg élvezik és pontozzák az előadást. Azt az előadást, aminek a forgatókönyvét a pasi ki tudja, hogy már hány nőn tökéletesítette. Ha te nem teszel aktívan azért, hogy ne csak a pasi által teremtett környezetben ismerd meg a férfit, akkor minimális intelligenciával és kb. Steven Seagal-i színész képességekkel már simán el lehet játszani az odaadó lovagot.

Ellenben ha te is ugyanolyan aktívan és kezdeményezően lépsz fel, mint ő, akkor már nem csak az előadását ismerheted meg, hanem azt is, hogy olyan szituációkban hogyan viselkedik, amiket előtte nem gyakorolt be.

2.) ha te is odateszed magad, akkor nagyobb az esélye, hogy úgy fog dönteni, hogy húú, ez a lány más mint a többi, vele akár komoly kapcsolatotban is érdemes gondolkodni.

Mert az, hogy mire kellesz, az jellemzően menet közben dől el. Attól még, hogy férfiként elhívlak randizni, és aztán ott udvarolok neked, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy már eldöntöttem magamban, hogy akarok-e valamit is tőled, és ha igen, akkor mit. Alapból annyit jelent csak, hogy el tudom képzelni, hogy jobban megismerve téged akarjak tőled valamit. De ezt majd csak menet közben döntöm el, az alapján, hogy milyen benyomást tettél rám. Ha passzív vagy, akkor lényegesen kisebb az esélyed, hogy lenyűgözz, és meggyőzz róla, hogy te más vagy, mint a többi lány, akivel előtted randiztam. Anélkül meg nem nagyon fogok rád komolyan vehető társjelöltként nézni.