Véleményetek szerint mit kéne tennem?

Egy lánnyal 4 hónapig jártam, míg eljött az a pont, hogy na akkor bemutat a szüleinek. Szépen telt a nap, a szüleinek az elején csak bemutatott és rögtön mentünk kutyát sétáltatni az erdőbe. Amikor vissza mentünk a szülei éppen zöldségeket pucoltak, leültem a társaságukba, egy szót sem szóltak hozzám, én próbálkoztam beszélgetést kezdeményezni, de az egy-két szavas válaszokon kívül semmi nem történt. Ott is aludtam, másnap reggel 8-kor keltik a lányt, hogy menjen segíteni ebédet főzni. Ki mászok az ágyból, majd megkérdeztem, hogy "tudok-e segíteni valamiben?" de az volt a válasz, hogy nem kell, így hát vissza mentem a szobába és pihentem még. Leültünk ebédelni, ott se érdeklődtek irántam, az volt a fő téma, hogy a szomszédjaik mekkora idióták (elég jó téma ahhoz, hogy véletlenül se tudjak hozzá szólni természetesen). Megebédeltünk, megkérdeztem elmosogassak-e, de arra is nemleges választ kaptam. Majd ezt követően 2 napra rá, a lány írásban szakított velem, mert a szüleinek nem tetszettem, mert nem segítettem a konyhában és nem beszélgettem velük és ebből adódóan illetlen vagyok. Ez volt egy hete. Munkatársaimtól hallottam, hogy most meg utálkozik felém, mintha én lennék az ördög maga...

És itt jön az a része, hogy a legjobb barátnőjével ma beszélgettem és kiderült, hogy a lány szerelmes belém, de a gyűlölködéssel próbálja megoldani azt a helyzetet, hogy szeret, mert így egyszerűbb neki. Most itt van két ember akik szeretik egymást és hirtelen a szülők miatt "megutál" és ezt eltudom fogadni ha így tényleg könnyebb neki, de attól én még szeretem és nem tudom elkezdeni utálni akármit is csinál.

Szóval szerintetek írjak neki (személyesen nem tudok beszélni vele, mert a munkában látom csak műszakváltáskor amikor nincs alkalmam ilyesmire), hogy szeretnék beszélni vele erről a dologról vagy inkább hagyjam békén és próbáljam elfelejteni?

Mind a ketten 20 évesek vagyunk, fiatal felnőttek akiket még azért befolyásolnak a szülők.